Nem csökken a jegybanki alapkamat

Továbbra is 7,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők szerint a testület januárban sem módosít a kamatszinten, és a jövő év végéig is csak 6,75 százalékra mérséklődik az alapkamat.

A monetáris tanács az inflációs várakozások, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatok miatt határozott az irányadó kamat szinten tartása mellett - áll a testület kamatdöntést indokoló közleményében. A testület megítélése szerint a novemberi kamatdöntő ülés óta napvilágot látott gazdasági adatok nem változtak érdemben.

Szerintük a kamatszint mérséklésére csak akkor lesz lehetőség, ha csökken az áremelési várakozások miatt továbbgyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.

A monetáris tanács az infláció novemberi emelkedése mögött továbbra is az energia- és élelmiszerárak gyors növekedését látja. Az árstabilitáshoz való visszatérés szempontjából kulcsfontosságúnak tartják, hogy e termékek drágulása ne vezessen az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez.

A testület azt is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokat továbbra is az amerikai jelzálogpiaci problémák nyomán kialakult bizonytalan légkör jellemzi, és a következő hónapokban a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magas volatilitása és az általános bizonytalanság várhatóan fennmarad.

A tanács elé került egy 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat is, de meglehetősen egyértelmű döntés született a kamattartás mellett - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján

A nemezeti bank inflációs szempontból jövőre 7,7 százalékos béremelkedést tart kívánatosnak a versenyszférában - jelentette ki Simor András. Ez béremelkedés 5 százalékos jövő évi átlagos infláció és 2,7 százalékos termelékenység növekedés mellett indokolt - magyarázta a jegybank álláspontját az elnök.

Simor András elmondta, hogy az utóbbi években általában az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kialakult megállapodásnál 1,5-2 százalékponttal magasabb bérnövekedés valósult meg, így a 7,7 százalékos béremelkedés csak 6 százalék körüli bérmegállapodást tesz lehetővé.

A jegybank véleménye szerint a magyar bérek felzárkóztatása az Európai Unió átlagához csak fokozatosan, teljesítménnyel alátámasztva indokolt. Megemlítette azt is, hogy 2006-ban a bérek és járulékok emelkedésének mértéke meghaladta a gazdaság fejlettségének szintjét, ennek nyomán a vállalkozások versenyhátrányba kerültek például cseh és szlovák versenytársaikkal szemben.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélekedett: ha már értékelhető a 2008. évi költségvetés teljesítése, illetve megismerhető a 2009. évi elfogadott költségvetés, és a 3 százalékos inflációs cél elérhetősége 2009-re, akkor, 2008 végén, 2009 elején érdemes euró csatlakozási dátumról beszélni.

Simor András szerint Magyarország pénzpiacát egyelőre nem érintették az amerikai másodlagos jelzálogpiacon jelentkező események, azonban a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyeli azok nemzetközi pénzpiaci hatásait.

Annyi bizonyos, hogy közvetett hatásai lehetnek a feltörekvő piacokon is az amerikai jelzálogpiaci válságnak. A feltörekvő piacok államai által kibocsátott értékpapírokat a befektetők a korábbihoz képest óvatosabban vásárolják meg, azaz emelkedhet a kockázati feláruk - válaszolta a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői tájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleménye a világ számos vezető központi bankjának beavatkozásáról a nemzetközi piacok likviditásának biztosítására.

Simor András elmondta: az MNB is figyeli a tendenciákat, azonban korai lenne még megítélni, milyen hatással lesz ez a nemzetközi pénzpiacokra hosszabb távon. Fontos azt látni, hogy az Egyesült Államok másodlagos piaci problémái nem gyakorolnak közvetlen hatást a magyar pénzpiacra - emelte ki a jegybank elnöke.

Egy másik kérdéssel kapcsolatban Simor András részletesen kifejtette az MNB álláspontját a szabályozott árakkal kapcsolatban.

Elmondta: az MNB az utóbbi időben különösen nagy figyelmet szentelt annak, hogyan alakulnak a világpiacon az élelmiszer, illetve a nyersanyagárak. Ezzel együtt a jegybank a szabályozott árakkal kapcsolatban is kialakította véleményét - bár erről eddig kevesebbet szólt.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozott áraknak is lehet hatása az inflációra, ezért minden főhatóságtól, illetve önkormányzattól, amelynek befolyása lehet a szabályozott árak alakulására, azt kérné a jegybank, úgy járjanak el, ne segítsék azon cégek áremeléseit, amelyek a fogyasztókra akarják hárítani nem kellően hatékony termelésük következményeit - mondta a jegybank elnöke.

Simor András nyomatékosította: az MNB nyilván nem a piaci hatásoktól akarja megvédeni a lakosságot, a fogyasztókat. Azzal azonban a magyar jegybank nem ért egyet, hogy egyes piaci szegmensekben monopolhelyzetben lévő cégek úgy akarnak árat emelni, hogy közben nem hatékony termelésüket konzerválják és annak következményeit áthárítják a lakosságra, a fogyasztókra.

Simor András szerint nem szerencsés például úgy liberalizálni, hogy közben egy adott piaci területen van egy vállalat, ami gyakorlatilag monopolhelyzetben tevékenykedik az adott piacon.