Csökkenő hiány, lassuló gazdasági növekedés

Decemberben többlettel zárt az államháztartás. Így annak egész éves hiánya - helyi önkormányzatok nélkül - kedvezőbb lett a vártnál. A múlt év utolsó hónapjában az államháztartás többlete 48 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium  decemberben 14 milliárd forintos deficittel számolt, így az egyenleg 62 milliárd forinttal kedvezőbb a vártnál.

Az elmúlt hónapban a központi költségvetés 14,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 60 milliárd forintos többlettel, az elkülönített állami pénzalapok 26,8 milliárd forintos deficittel zártak.

Az államháztartás 2007-ben - helyi önkormányzatok nélkül - 1291,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. A hiány a bruttó hazai termék (GDP) 5,0 százalékát éri el. Decemberi előrejelzésében a minisztérium 1353,4 milliárd forint hiányt jelzett, ami a GDP 5,3 százaléka. A 2007. évi költségvetési törvény 1668 milliárd forintos pénzforgalmi deficitet tartalmazott, ami a GDP 6,6 százalékának felelt meg.

További részleteket a minisztérium nem közölt, sajtóinformációk szerint a kialakult decemberi aktívum hátterében a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból befolyt többletbevételek és az államháztartási alrendszerekből befolyt befizetések állnak.

Komoly növekedési áldozattal valósult meg az államháztartási hiány jelentős csökkenése 2007-ben - állították az MTI által megkérdezett elemzők. A GDP-arányos pénzforgalmi hiány ugyanis a tervezett 6,6 százalék helyett 5,0 százalékra csökkent tavaly.

A 2007. évi költségvetés eredeti 1668 milliárd forintos hiánya a GDP 6,6 százalékának felelt meg, amit 25 272 milliárd forintos GDP mellett terveztek - mondta Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője hozzátette azt is, hogy a GDP is némileg nagyobb lesz, összege várhatóan 25 540 milliárd forintra változik.

A most megjelent 5 százalékos pénzforgalmi hiány, illetve a várható eredményszemléletű (ESA'95) 5,7-5,8 százalékos deficit jelentős javulás, miközben hasonló folyamatok játszódtak le Lengyelországban, ahol 4 százalékról 3 százalékra, Csehországban és Szlovákiában pedig 3 százalékról 2 százalékra mérsékelték a deficitet tavaly - mutatott rá Barcza György. A felsorolt országok, mint látható, már teljesítették a maastrichti kritériumot, s mi is tettünk egy jelentős lépést ebbe az irányba - tette hozzá.

Már 2007 tavaszán sejteni lehetett, hogy 6 százalékra sikerül lefaragni az előző évi még 9 százalék feletti eredményszemléletű hiányt, amelyet 2007-re a konvergenciaprogram 6,8 százalékban rögzített - jelezte Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint "a bevételi oldalt segítette a tervezettnél nagyobb infláció, a kiadási oldalnál pedig a kormány nem engedett a felpuhítási csábításnak".

A mostani számok ismeretében nem lehet gond a 2008. évi deficittervvel sem, a 4-4,5 százalékos hiány megvalósítható, a kérdés az, hogy mi lesz 2009-ben, milyen lépéseket tesz a kormányzat annak érdekében, hogy 3 százalékra szorítsa le a hiányt - magyarázta Török Zoltán.

Barcza György arra hívta fel a figyelmet, hogy 2008-ban kiesnek azok az egyszeri tételek, a Gripen, a MÁV adósságának átvállalása, az autópálya-hitelek átvállalása, amelyek a 2007. évi büdzsét még terhelték.

Az államháztartási mérleg javulása ellentétes hatást fejt ki a GDP növekedésére, ha nem lett volna kiigazítás, akkor feltehetően 2,7-3,2 százalékkal gyorsult volna a gazdaság, s 6,8 százalékos hiány mellett is 2,2-2,5 százalékos növekedésre volt esély. Azaz a tervezettnél kisebb deficit erőteljesen lassította a növekedést - mondta Barcza György.

Török Zoltán szerint a növekedés lassulását a magánfogyasztás stagnálása, illetve a közösségi fogyasztás visszaesése mellett a beruházások igen alacsony szintje determinálta.

A 2007. évi gazdasági folyamatok stagnálás közeli állapotot mutatnak, gazdasági növekedésről nem lehet beszélni, igaz, ez volt az ára a javuló egyensúlynak - fogalmazott a Raiffeisen Bank vezető elemzője.