Tíz év alatt duplázódott az egyházi ingatlanjáradék

Ma is folynak egyeztetések azon, valaha államosított ingatlanok sorsáról, amelyekről nem mondtak le az egykori tulajdonos egyházak. Amiről igen, az után, összesen majdnem nyolcmilliárdnyi éves járadékot fizet az állam.

Több mint duplájára nőtt 2007 végére az állam által az egyházaknak folyósított ingatlanjáradék tíz év alatt, amely így az összes egyházat illetően mintegy 7,7 milliárd forintot tesz ki - közölte Fedor Tibor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője az MTI-vel.

Ez annak köszönhető, hogy az állam - követve az inflációt - valorizálja az egyházaknak járó ingatlanjáradékot. Mint ismeretes, az egyházaknak 1998. június 30-ig kellett eldönteniük, mely egykori ingatlanjaik után kérnek járadékot, és melyeket igénylik vissza. A juttatást, amíg léteznek, megkapják, és azt szabadon használhatják fel hitéleti, közösségi tevékenységük elősegítésére.

A Magyar Katolikus Egyház, például, összesen 42 milliárd forint értékű ingatlanról mondott le az állam javára örökjáradék fejében az 1997-es vatikáni szerződés értelmében. Ennek megfelelően 1998-ban 1 milliárd 890 millió forintot kapott azoknak az ingatlanoknak az ellentételezéseként, amelyeket nem igényelt vissza az államtól, viszont 2007-ben már ugyanilyen jogcímen 4 milliárd 112 millió forintot kapott. A többi egyház ingatlanjáradéka is hasonló mértékben növekedett - közölte Fedor Tibor.

A kormány 7 milliárd 710 millió forintot szánt tavaly örökjáradékra. Fedor Tibor közlése szerint az egyházak az 1948 után államosított és járadékalapba helyezett ingatlanjaik értékének 5 százalékát kapják meg minden évben, tehát húsz év alatt az általuk lemondott ingatlanok után megkapják a teljes összeget valorizáltan. Az inflációkövetésre a 7,7 milliárd forinton belül, 556 milliót szántak.

Az ingatlanjáradék úgy is megközelíthető, hogy húsz év elteltével már ingatlanjaik értékén felül kapják meg az egyházak a pénzüket, amelyet működési célokra használhatnak - tette hozzá.

Az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője említést tett azokról az ingatlanokról, amelyekről nem mondtak le az egyházak örökjáradék fejében. Ezekről konkrét, éves ütemterv alapján folyamatosan zajlanak az egyeztetések az önkormányzatok és az egyházak között, a törvény értelmében 2011-ig. Jelenleg 195 épület sorsáról nincs döntés.

A kártalanítás mindig annak a félnek jár, amelyik lemond az ingatlanról a másik javára. Ennek anyagi fedezetére az OKM külön kerettel rendelkezik, amely 2007-ben 1 milliárd 122 millió forintot tett ki. Így összesen - a 7,7 milliárdos örökjáradékot beleszámítva - 8,8 milliárd forintot szánt a kormányzat az ingatlanrendezési programra - mutatott rá Fedor Tibor.