Továbbra is 7,5 százalék az alapkamat

A jegybank monetáris tanácsa kettő lehetőség közül viszonylag egyértelmű döntéssel hagyta változatlanul az alapkamatot. A tartás mellett a 25 bázispontos szigorítás volt még pályán. Lazításra a közeli jövőben sem lehet nagyon számítani, mind a belső, mind a külső hatások a felfelő mutató kockázatok erősödése felé mutatnak. Az infláció mérséklődése legnagyobb akadályának az állam "gátlástalannak tűnő" áremelései bizonyulhatnak.

Az előzetes elemzői várakozásoknak megfelelően szinten tartotta az irányadó jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A hétfői ülés után tehát az alapkamat mértéke továbbra is 7,5 százalék.

Az a benyomásunk, hogy nagyon jelentős áremelkedések történnek a regulált árak területén - fogalmazott a kamatdöntő ülés után Simor András jegybankelnök. Az elnök megfogalmazta abbéli félelmeit, hogy piaci keretek között működő vállalkozások valószínűleg nem tudnának olyan mértékű áremeléseket végrehajtani, mint néhány monopolhelyzetben lévp állami cég. Ebben pedig az infláció jövőbeni alakulására nézve nagyon komolya veszélyeket lát a tanács.

Importált áremelkedés

A kamat esetleges csökkentésének feltételei az infláció oldaláról semmiképpen sem javultak: egyrészt az importált áremelkedés viszonylag magas volta miatt - a különböző jegybankoknak nem sikerül(t) a korábban várt szintre csökkenteni országuk áremelkedési ütemét -, másrészt pedig növekedőben van a feltörekvő piacok pénzügyi instrumentumaival szemben elvárt kockázati prémium.

A tanács az ülés után közleményében úgy fogalmazott, hogy az infláció jövőbeni alakulásában kulcsfontosságú, hogy az egyszeri sokkok miként befolyásolják a gazdaság szereplőinek árazási és bérezési döntéseit, azaz miként alakulnak az inflációs várakozások. A versenyszféra bérdinamikája valamelyest mérséklődőben van, és az érdekegyeztetési tanács ajánlása további csökkenést valószínűsít. Ezzel ellenkező hatást fejt ki azonban a minimálbér emelése.

Az elnök a múlt héten, illetve ma tapasztalható pénz- és tőkepiaci jelenségekre nem kívánt különösebben reagálni, s ezek elmondása szerint a tanács döntéseit sem befolyásolták - a monetáris politikai döntések általában hosszabb távú folyamatokon alapulnak.

A jegybank szerint a 2009-es inflációs cél nem elérhetetlen, ám továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatokkal kell számolni. A 2007-es inflációs cél - amely ugyancsak 3 százalék volt - nem teljesült: tavaly a fogyasztói infláció stabilan a középtávú cél felett alakult, az éves átlagos infláció 8 százalékos lett.

Az elemzők nem lepődtek meg

Nem okozott meglepetést sem a monetáris tanács döntése, sem annak indoklása az MTI által megkérdezett banki elemzőknek, akik legkorábban a második félévben tartják elképzelhetőnek az alapkamat csökkentését.

Nyeste Orsolya szerint újdonságokat nem tartalmaz a testület értékelése. A globális bizonytalanság miatt az Erste Bank elemzője az első negyedévben nem tartja reálisnak az alapkamat csökkentését, és úgy véli, hogy a jegybank a második negyedévben is "nagyon óvatos" lesz.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt sem tartotta meglepőnek, hogy a testület ülésén a kamatemelés is szóba került. Ezt a nemzetközi bizonytalansággal, az inflációs kockázatokkal és a forinteszközök gyengülésével indokolta.

Hozzátette: ma még bizonytalan a bérek alakulása, a hatósági áremelések mértéke átlag feletti, és tovább csökken a befektetési hajlandóság a nemzetközi pénzpiacokon. További bizonytalanságot jelent, hogy véleménye szerint 2009-ban a fiskális politika nem támogatja majd a monetáris politikát.

A gazdasági növekedés felgyorsítására születő döntések ugyanis az infláció emelkedésével járhatnak, a dezinflációt tovább erősítő kormányzati lépéseknek az elemző szerint kicsi a valószínűsége. A következő hónapokban Török Zoltán sem számít az alapkamat megváltoztatására, kamatcsökkentésre szerinte legkorábban májusban kerülhet sor.

A Reuters hírügynökség devizakereskedők körében végzett csütörtöki felmérésében megszólaltatott egyik kereskedő szerint április előtt nem várható kamatcsökkentés. A megkérdezettek is elsősorban az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljának teljesíthetőségében látják a kockázatot.

A monetáris tanács legutóbb 2007 szeptemberében csökkentette kamatot, csatlakozva a Fed nem sokkal korábbi lépéséhez. A 25 bázispontos vágásról szóló döntés "hosszú vita után" alakult ki - mondta akkor Simor András jegybankelnök.