Tov�bbra is 7,5 sz�zal�k az alapkamat

2008.01.21. 14:07
A jegybank monet�ris tan�csa kett� lehet�s�g k�z�l viszonylag egy�rtelm� d�nt�ssel hagyta v�ltozatlanul az alapkamatot. A tart�s mellett a 25 b�zispontos szigor�t�s volt m�g p�ly�n. Laz�t�sra a k�zeli j�v�ben sem lehet nagyon sz�m�tani, mind a bels�, mind a k�ls� hat�sok a felfel� mutat� kock�zatok er�s�d�se fel� mutatnak. Az infl�ci� m�rs�kl�d�se legnagyobb akad�ly�nak az �llam "g�tl�stalannak t�n�" �remel�sei bizonyulhatnak.

Az el�zetes elemz�i v�rakoz�soknak megfelel�en szinten tartotta az ir�nyad� jegybanki alapkamatot�a Magyar Nemzeti Bank Monet�ris Tan�csa. A h�tf�i �l�s ut�n teh�t az alapkamat m�rt�ke tov�bbra is 7,5 sz�zal�k.

Az a benyom�sunk, hogy nagyon jelent�s �remelked�sek t�rt�nnek a regul�lt �rak ter�let�n - fogalmazott a kamatd�nt� �l�s ut�n Simor Andr�s jegybankeln�k. Az eln�k megfogalmazta abb�li f�lelmeit, hogy piaci keretek k�z�tt m�k�d� v�llalkoz�sok val�sz�n�leg nem tudn�nak olyan m�rt�k� �remel�seket v�grehajtani, mint n�h�ny monopolhelyzetben l�vp �llami c�g. Ebben pedig az infl�ci� j�v�beni alakul�s�ra n�zve nagyon komolya vesz�lyeket l�t a tan�cs.

Import�lt �remelked�s

A kamat esetleges cs�kkent�s�nek felt�telei az infl�ci� oldal�r�l semmik�ppen sem javultak: egyr�szt az import�lt �remelked�s viszonylag magas volta miatt - a k�l�nb�z� jegybankoknak nem siker�l(t) a kor�bban v�rt szintre cs�kkenteni orsz�guk �remelked�si �tem�t -, m�sr�szt pedig�n�veked�ben van a felt�rekv� piacok p�nz�gyi instrumentumaival szemben elv�rt kock�zati pr�mium.

A tan�cs az �l�s ut�n k�zlem�ny�ben �gy fogalmazott, hogy az infl�ci� j�v�beni alakul�s�ban kulcsfontoss�g�, hogy az egyszeri sokkok mik�nt befoly�solj�k a gazdas�g szerepl�inek �raz�si �s b�rez�si d�nt�seit, azaz mik�nt alakulnak az infl�ci�s v�rakoz�sok. A versenyszf�ra b�rdinamik�ja valamelyest m�rs�kl�d�ben van, �s az �rdekegyeztet�si tan�cs aj�nl�sa tov�bbi cs�kken�st val�sz�n�s�t. Ezzel ellenkez� hat�st fejt ki azonban a minim�lb�r emel�se.

Az eln�k a m�lt h�ten, illetve ma tapasztalhat� p�nz- �s t�kepiaci jelens�gekre nem k�v�nt k�l�n�sebben reag�lni, s ezek elmond�sa szerint a tan�cs d�nt�seit sem befoly�solt�k -�a monet�ris politikai d�nt�sek �ltal�ban hosszabb t�v� folyamatokon alapulnak.

A jegybank szerint a 2009-es infl�ci�s c�l nem el�rhetetlen, �m tov�bbra is jelent�s felfel� mutat� kock�zatokkal kell sz�molni. A 2007-es infl�ci�s c�l - amely ugyancsak 3 sz�zal�k volt - nem teljes�lt: tavaly a fogyaszt�i infl�ci� stabilan a k�z�pt�v� c�l felett alakult, az �ves �tlagos infl�ci� 8 sz�zal�kos lett.

Az elemz�k nem lep�dtek meg

Nem okozott meglepet�st sem a monet�ris tan�cs d�nt�se, sem annak indokl�sa az MTI �ltal megk�rdezett banki elemz�knek, akik legkor�bban a m�sodik f�l�vben tartj�k elk�pzelhet�nek az alapkamat cs�kkent�s�t.

Nyeste Orsolya szerint �jdons�gokat nem tartalmaz a test�let �rt�kel�se. A glob�lis bizonytalans�g miatt az Erste Bank elemz�je az els� negyed�vben nem tartja re�lisnak az alapkamat cs�kkent�s�t, �s �gy v�li, hogy a jegybank a m�sodik negyed�vben is "nagyon �vatos" lesz.

T�r�k Zolt�n, a Raiffeisen Bank elemz�je azt sem tartotta meglep�nek, hogy a test�let �l�s�n a kamatemel�s is sz�ba ker�lt. Ezt a nemzetk�zi bizonytalans�ggal, az infl�ci�s kock�zatokkal �s a forinteszk�z�k gyeng�l�s�vel indokolta.

Hozz�tette: ma m�g bizonytalan a b�rek alakul�sa, a hat�s�gi �remel�sek m�rt�ke �tlag feletti, �s tov�bb cs�kken a befektet�si hajland�s�g a nemzetk�zi p�nzpiacokon. Tov�bbi bizonytalans�got jelent, hogy v�lem�nye szerint 2009-ban a fisk�lis politika nem t�mogatja majd a monet�ris politik�t.

A gazdas�gi n�veked�s felgyors�t�s�ra sz�let� d�nt�sek ugyanis az infl�ci� emelked�s�vel j�rhatnak, a dezinfl�ci�t tov�bb er�s�t� korm�nyzati l�p�seknek az elemz� szerint kicsi a val�sz�n�s�ge. A k�vetkez� h�napokban T�r�k Zolt�n sem sz�m�t az alapkamat megv�ltoztat�s�ra, kamatcs�kkent�sre szerinte legkor�bban m�jusban ker�lhet sor.

A Reuters h�r�gyn�ks�g devizakeresked�k k�r�ben v�gzett cs�t�rt�ki felm�r�s�ben megsz�laltatott egyik keresked� szerint �prilis el�tt nem v�rhat� kamatcs�kkent�s. A megk�rdezettek is els�sorban az MNB 3 sz�zal�kos k�z�pt�v� infl�ci�s c�lj�nak teljes�thet�s�g�ben l�tj�k a kock�zatot.

A monet�ris tan�cs legut�bb 2007 szeptember�ben cs�kkentette kamatot, csatlakozva a Fed nem sokkal kor�bbi l�p�s�hez. A 25 b�zispontos v�g�sr�l sz�l� d�nt�s "hossz� vita ut�n" alakult ki - mondta akkor Simor Andr�s jegybankeln�k.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK