Ebből azonban a vevők többnyire semmit sem érzékelnek, mert ezzel párhuzamosan csökkent a támogatások mértéke. A legnagyobb cégek árbevételét viszont több milliárd forinttal is megkurtíthatta, hogy számos készítményüket a korábbinál jóval olcsóbban kényszerültek adni.
Az ármérsékléseknek azonban nincs még vége. Januárban mintegy 400 termék ára esett, átlagosan mintegy 10 százalékkal. Az orvosok úgy vélik, a büntetéstől való félelem kiadáscsökkentő spirált generálhat. Ha ugyanis csak a költségek minimalizálására törekszenek, egyre alacsonyabb lesz az országos átlag, végül a korábban még normálisnak tekinthető gyógyszerkeretből gazdálkodó orvos is a büntetési zónába kerülhet.
Tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatása szerint összesen 960 termék ára lett alacsonyabb, átlagosan 23,05 százalékkal. Ugyanakkor az év elején a korábbi 90 százalékos kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, az 50 százalékos 25-re változott, ez azt jelenti, hogy a fogyasztói terhek a támogatott medicinák esetében tulajdonképpen felével nőttek.
A gyógyszerárak nagymértékű esését egyértelműen a hazai szabályozásban bekövetkezett változások okozták, amelyek arra kényszerítették a vállalatokat, hogy a készítményeik támogatása, illetve a versenyképesség megtartása érdekében csökkentsék az áraikat.
A patikaszerek árainak alakulására elsősorban az úgynevezett fixesítésnek volt hatása - ennek értelmében a támogatás mértékét az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményre állapítják meg, és az ennél több mint 20 százalékkal drágábbak egyáltalán nem részesülhetnek dotációban -, de csökkentésre késztette a gyártókat az a jogszabály is, amely az azonos hatóanyagú termékek közül a legolcsóbb felírására kötelezi az orvosokat.