A büdzsének is fáj a drága olaj

Egyes vélemények szerint az energiaárak emelkedése jó a költségvetésnek, hiszen így extra adó- és járulékbevételekhez juthat. A törvény ráadásul az elvonások növeléséről rendelkezik extra magas olajárak esetén, és a benzint terhelő adók is többet hoznak ilyenkor a konyhára. Ez valóban jó néhány milliárd forint pluszforrást jelent, mindez azonban csak szépségtapasz lehet a drágaság okozta károkra.

A magas olajárak csak az exportáló országok gazdaságainak használnak, és a legtöbb kormány világszerte fenntartja magának a jogot, hogy extra bevételeket szedjen a drágább energia után. Magyarországon az üzemanyagot terhelő 20 százalékos áfa és a jövedéki adó mellett ilyen tétel a bányajáradék is, amely még az energiaforrásokban szegény országban is évente közel 100 milliárd forintos plusz forrás a költségvetésnek. A bányajáradékot az itt kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után kell fizetnie a bányavállalkozónak, amelynek mértékét meglehetősen bonyolultan számítják.

A világpiaci olajár (és az ehhez kötődő gáz) töretlen drágulása lépésre sarkallta a magyar politikusokat is, a parlament pedig tavaly ősszel úgy módosította a bányászati törvényt, hogy ha a kőolaj tőzsdei árának havi átlaga eléri a 80 dolláros hordónkénti árat, akkor a bányajáradék 3 százalékkal emelkedik. Abban az esetben, ha a 90 dolláros árat is eléri, akkor újabb 3 százalékkal növekszik a befizetési kötelezettség. Márpedig tavaly november óta az átlagár a 90 dollárt is meghaladja, és az idei év folyamán is 90 dollár körül alakul majd a GKI várakozásai szerint. Nemzetközi szinten a 30 százalékos magyarországi járadék még a 3 plusz 3 százalékos emeléssel sem számít kirívónak, hiszen Nagy-Britanniában 50, Oroszországban pedig 80 százalékos elvonás illeti az exportra termelt gázt és olajat - írja az energiainfó.hu.

Amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven

Hogy a 3 plusz 3 százalékos extra járadék konkrétan mekkora plusztételt jelenthet a büdzsé számára, azt azért is nehéz megmondani, mert egyelőre az idén kitermelhető ásványkincs mennyiségéről sem tudunk sokat. A magasabb árak ellenére a költségvetési törvény az elmúlt évek után idén kisebb bevétellel számol, de ez így is több mint 80 milliárd forint lenne. És könnyen elképzelhető, hogy többszörösére is emelkedik. Ugyanis csak a makói gázkincsből a tervek megvalósulása esetén évente akár több 100 milliárd forint bevételhez juthatna a magyar költségvetés bányajáradék formájában, ráadásul hosszú éveken át.

A bruttó járadéknak egy bizonyos (a 12 százalékos általános kulcs fölé eső) részét, a zömét a bányászati hivatal rögvest egy úgynevezett "energiaár-kompenzációs" befizetési számlára utalja. Ez nagyrészt lakossági gázártámogatásra megy el, bár nem "egy az egyben" - tudta meg az [origo] a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól. Igaz, energiatámogatásra az elmúlt években egyre kevesebbet költött a kormány, de még mindig többet, mint amennyit a bányavállalkozások energiaár-kompenzációra befizetnek.

Megnevezés	2003	2004	2005	2006	2007	2008 terv
bruttó bányajáradék	28	63	133	121	101	84
energiaár-kompenzációs befizetés	10	43	109	88	70	55
nettó befizetés	18	20	24	33	31	29

Az évente befizetett bányajáradék, milliárd forintban (forrás: MBFH)

A magasabb olajárak elvileg a benzin árát is emelik, de a dollár árfolyamának gyengesége sokat tompított ezen a hatáson - elsősorban ezért nem léptük túl már tavaly jócskán a 300 forintos benzinárat. Így is a költségvetésbe tavaly közel 500 milliárd forint folyt be az üzemanyagok jövedéki adójából, áfából pedig 250 milliárd forint a GKI Energiakutató Kft. kalkulusa szerint. Itt nem érvényesül progresszív elvonás, annak mértéke állandó - de természetesen a drágább benzin és gázolaj több áfát és jövedéki adót is jelent. Éppen ezért láthatnak napvilágot olyan vélemények, melyek szerint az energiaárak emelkedése jó a költségvetésnek. Ez azonban nem igaz, mivel az áremelkedés a keresletcsökkenés irányába hat - mondja Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Ha pedig a lakosság többet költ benzinre, akkor valószínűleg másra nem jut annyi, vagyis a büdzsének mindenképpen fáj valahol a drága olaj. Az üzleti vállalkozások is többet költenek energiaszámlára, ezért pedig jövedelmeik is csökkenhetnek, ami szintén nem jó a költségvetésnek. A magukat nagyrészt importból ellátó országoknál a külkereskedelmi mérleget is megviselik a magas beszerzési költségek - mondja Hegedűs. A magasabb energiaárak belejátszanak az infláció fokozódásába, ami bizonyos szempontból jó lehet a büdzsé kiadásainak csökkentésére, de összességében így is biztosan negatív az okozott hatások mérlege.

Kína és India támasztja meg az olajárat

Az idei évben mérsékelhetik az olaj drágulását az Egyesült Államokból kiindult recessziós félelmek, de nem valószínű, hogy a fejlett országok növekedésének 1-2 százalékos lassulása érezhetően csökkentené az energiahordozó iránti világpiaci keresletet - véli Hegedűs Miklós. Az óriási étvágyú India és Kína ugyanis továbbra is stabil gazdasági növekedést produkál, ráadásul idén már az olaj árának meghatározásában alapvető dollár erősödésére is lehet számítani, így átlagosan 90 dollár körüli szintre állhat be a fekete arany hordójának ára. Ezt időnként valószínűleg átmeneti kiugró drágulások, "ártüskék" zavarják majd meg, amit egy-egy nagyobb vihar, politikai vagy fegyveres konfliktus okozhat. Így elképzelhető, hogy akár 120 dollárra is felugorhat az árfolyam, de az év egészében azért nem vár ilyen magas árat a szakértő.