Sokat fizetnek az osztrákok az élelemért

Vágólapra másolva!
A skandináv országok mellett Ausztriában kell a legtöbbet fizetni az európai uniós átlaghoz képest az élelmiszerekért - emelték ki pénteki osztrák lapok abból az ár-összehasonlító tanulmányból, amelyet az EU új fogyasztói piacmegfigyelési (Consumer Market Watch) rendszerének keretében készítettek.
Vágólapra másolva!

Dániában, Finnországban, Svédországban és Ausztriában 25-30 százalékkal kerülnek többe a húsféleségek, a szeszesitalok és a gabonából készült termékek az uniós átlaghoz viszonyítva. Az utóbbit száz százaléknak véve például a kenyér ausztriai ára 126 százalékot tesz ki, míg Magyarországon és Lengyelországban csupán 60 százalékot.

A megszólaltatott szakértők leginkább a verseny hiányát okolják az élelmiszerek magas árszintjéért, ugyanakkor a gazdák a kereskedőkre mutogatnak, mondván, miközben a fogyasztói árak 22 százalékkal nőttek 1995 óta, a felvásárlási árak alig három százalékkal.

Kimutatások szerint egy átlagos osztrák háztartás hozzávetőleg 300 eurót (75 000 forintot) költ élelmiszerekre havonta, azaz az egy háztartásra jutó összjövedelem 13 százalékát. Negyven évvel ezelőtt ez az arány még 37 százalékon állt.

A január közepén közzétett statisztikai adatok szerint tavaly decemberben 3,6 százalékkal emelkedtek az árak Ausztriában a megelőző év azonos időszakához viszonyítva: legutoljára 1993 júniusában tapasztaltak hasonló mértékű drágulást az alpesi országban.

Az élelmiszerek 8,2 százalékkal kerültek többe, mint 2006 decemberében. Az üzemanyagárak átlag 23 százalékkal ugrottak meg, a víz- és energiaszolgáltatásért 4 százalékkal kellett többet fizetni.

Az infláció ilyen mértékű felgyorsulása némiképp meglepte a szakembereket is, akik az árak meglódulásáért elsősorban az olaj drágulását okolják. A Wifo gazdaságkutató intézet szakértője, Josef Baumgartner úgy vélekedett, hogy a következő hat hónapban sem enyhülhet a nyomás, és továbbra is 3-3,5 százalékos inflációs ütemmel kell számolni, ha az olaj ára a jelenlegi szinten marad.

Az előzetes számítások alapján éves átlagban 2,2 százalékos volt az árdrágulás az országban. A lakásbérleti díjak 5,3 százalékkal nőttek, az áram 6,3 százalékkal lett drágább a háztartások számára. Az építőipari alapanyagok egyes fajtái 10,4-11,3 százalékkal kerültek többe, az élelmiszerek közül néhány terméknek - mint például a hagymának, a gouda sajtnak, a narancsitalnak és a tejnek - 9,5-30 százalékkal ment fel az ára.