Olcsóbb benzint hozhat a recesszió

Az USA recessziójáról szóló hírek némileg átírták az olaj árára vonatkozó várakozásokat: egyesek szerint majd' felére, akár 50 dollárra is csökkenhet a folyékony energiahordozó ára 2008-ban. Igaz, a feltörekvő gazdaságok olajkereslete szédületes tempóban nő, de a fejlett piacok gyengélkedése a csökkenő exporton keresztül a kínai és indiai gazdaság vitorlájából is kifoghatja némileg a szelet.

Ki gondolná, hogy a gazdasági pangásnak előnyei is vannak - bármilyen meglepő, a gazdaság számára is. A recesszió, amelynek előidézésében komoly szerepe volt az olaj extrém drágaságának is, a nagyobb verseny mellett az olaj masszív árcsökkenését idézheti elő. Világszerte lefelé módosulnak az idei évre tervezett GDP-növekedési kilátások, a kisebb növekedés, helyenként csökkenés pedig értelemszerűen kisebb üzemanyag-keresletet von maga után. Bizonyosan vannak olyan spekuláns befektetési alapok, amelyek igyekeznek megtámasztani az olaj történelmi magas árszintjét, de ez a szint nem 90 dolláron van - írja például a Seekingalpha.com gazdasági portál. Az olaj árcsökkenése a fentiekből következően a magas energiaárakkal küzdő gazdaságok számára megkönnyebülést jelentene: alcsonyabb inflációt, nagyobb adóbevételeket és gazdasági aktivitást vonva maga után.

A lélektani szempont

Az energiahordozó világpiaci árát többé már nem csak az alapok kereslete határozza meg, a kereskedők érzései és szeszélyei a hírekkel párosulva ugyanis eladási pánikot okoz. Az amerikai pangás így akár 60 dollárra is leviheti az olaj átlagos árát a jelenlegi 90 dolláros szintről. Igaz, a keresletcsökkenés globális szinten elhanyagolható lesz, és a szédületes tempóban emelkedő óriási ázsiai gazdaságok rögvest ki is egyenlítik, de lélektani szempontból a recesszióról érkező hírek hatása igen jelentős lesz. Ráadásul, az elsősorban belső fogyasztása által hajtott USA gyengélkedése azt is jelenti, hogy például Kína kevesebb árut exportálhat majd az Államokba - ami persze a kínai gazdaságban is lassulást idézhet elő. Az USA súlya ugyan egyre csökken a világgazdaságon belül, de egy innen kiinduló gazdasági pangás arra azért még mindig alkalmas, hogy az elmúlt években szárnyaló árupiacokat lejtmenetbe taszítsa - vélik szakértők. A tavaly nyáron az USA-ból induló hitelválság a mai napig érezteti negatív hatásait globálisan.

Hogy milyen mértékben töri meg az olaj drágulási trendjét a lassan globális recessziós félelem, azt persze nem lehet megjósolni. Egyesek úgy vélik, akár 50-60 dollárra is leeshet idén, így Nouriel Roubini is, az egyik legelismertebb közgazdász a világon, aki szerint mindez akár egy általános nyersanyagpiaci áreséssel is párosulhat. Álláspontját már csak azért is illik komolyan venni, mert 2006 őszén az elsők között jósolta meg az amerikai recessziót. Ennél kisebb árcsökkenésre számít Wolfgang Ruttenstrofer, az OMV vezérigazgatója, aki átlagosan 80 dollár fölötti világpiaci olajárra számít 2008-ban. Ha az olaj ára csökken is átmenetileg, a hosszú távú várakozások nem ezt valószínűsítik, az árcsökkenés előnyeit pedig a dollár árfolyamának talpra állása is semmissé teheti - bár erre egyelőre nem sok jel utal.

Több olaj már nemigen lesz

Egyelőre szintén kérdésessé teszi az árak csökkenését az, hogy az olajtermelő országokat tömörítő kartell, az OPEC nemigen hajlandó több olajat juttatni a világpiacra. A döntéshozók legközelebb március elején találkoznak, de akkor inkább a kitermelés csökkentése várható, igaz, az elmúlt hónapokban némileg növekedett a termelés. Az OPEC egyébként többször elutasította azt az állítást, hogy a kereslethez mért szűkös kínálat okozza az áremelkedést, szerinte azt spekulánsok felvásárlási akciói magyarázzák. A szervezet így nem tartotta szükségesnek a több ország szorgalmazta termelésnövelést, pedig azt legutóbb George W. Bush is erősen javasolta a döntően arab olajországoknak. Bush szerint az olaj ára "fenyegetően magas" az USA számára, és már az OPEC-nek sem használ, ezért személyesen győzködte a szervezetben fontos szerepet betöltő szaúdi királyt az olajcsap nyitásáról.

Forrás: [origo]

A World Economic Forum azonban nem zárja ki a lehetőségét egy idei olajár-sokknak sem, amit akár politikai válságok, akár természeti katasztrófák is előidézhetnek. A következő évtizedben csak igen csekély ok lehet arra, hogy az energiaárak jelentősen csökkennek, de számos tényező mutat abba az irányba, hogy tovább emelkednek majd. Ezt húzza alá a Morgan Stanley azon prognózisa is, mely szerint - elsősorban Indiának, Kínának és a többi feltörekvő országnak köszönhetően - idén 4 százalékkal nőhet a globális gazdaság.

Egyre többen vélik úgy, hogy a most tapasztalható recessziós félelmek egy kiemelkedően szerencsés korszakot követő normalizálódással függenek össze. Így az 1990-es évek elejétől egyre bővülő globális gazdaság (Kelet-Európa, India, Kína, Oroszország bekapcsolódása) egyfajta természetellenes pénzbőséget és a nyersanyagok iránti fokozódó keresletet eredményezett. Ez csúcsosodott ki az amerikai jelzálogpiaci válságban, és ez okozza a nyersanyagok, így az olaj példátlan drágulási hullámát is. A kínálat ugyanis egyszerűen nem tud lépést tartani a kereslet bővülésével. Ha Roubini és a többiek jóslata beigazolódik, akkor a lassuló világgazdaság és a recessziós pánik miatt lanyhuló kereslet talán mérsékelheti átmenetileg az olaj észvesztő és kétségkívül nagy kihívást jelentős drágulását.