Tavaly nyár óta mindössze nyolc kiemelt fejlesztés gazdájával kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség abból a több százból, amelyeknek az elmúlt fél évben adott zöld jelzést a kormány. A kabinet rövidesen dönt egy előterjesztésről, amely végre tisztázza a felelősségi köröket, és egyértelművé teszi a követelményeket  írja a Népszabadság.

A Népszabadság információja szerint jelenleg is folyik annak a több száz fejlesztési elképzelésnek a felülvizsgálata, amelyek gazdái a pályázati rendszeren kívül, a kormány egyedi döntésével elnyerhető uniós forrásokat kértek, és elvben kaptak is. Valamennyi projekt esetében készül egy menetrend, amelynek be nem tartása elvileg szankciókat von maga után. A hónap közepéig a kormány elé kerül az a javaslatcsomag, amely a kiemelt fejlesztések kudarcaiból és az eddigi tapasztalatokból kiindulva tisztázza végre, kinek mi a feladata a folyamatban, ki miért felel, s milyen szankció jár a be nem tartott határidőkért.

Tavaly júliusban 258, októberben újabb 71 fejlesztési elképzelésre bólintott rá a kormány, ebben a hónapban pedig további 50-nek ad szabad utat, azaz tart arra alkalmasnak, hogy a döntést követően hat hónapon belül - ha szükséges, három hónap ráadással - megköthető legyen velük a támogatási szerződés, és elkezdődhessen a fejlesztés. Tudomásunk szerint eddig mindössze nyolc kiemelt fejlesztésnek van aláírt szerződése, s ezek is inkább olyan állami kiadásokat váltanak ki, amelyek a közigazgatás reformját, az állami intézmények működésének javulását segítik.

A Népszabadság információi szerint a pályázati folyamat már a kezdet kezdetén megrekedt. Egyrészt azért, mert a regionális fejlesztési ügynökségek (a felelősséget a minisztériumokra és a kormányra hárítva) gyakorlatilag minden olyan projektet továbbengedtek, amelynek a leghalványabb esélye volt arra, hogy támogatási szerződésük kilenc hónapon belül tető alá hozható, azaz elkészülnek a szükséges tervek, hatástanulmányok, beszerezhetők az engedélyek. A kormány által ígért fél évet már akkor nem vette senki komolyan. Az első körben érkezett pályázatokat kézzel, mechanikusan dolgozták fel az NFÜ-nél - azóta már elektronikusan is be kell adni a dokumentumokat. Mindez lelassította a folyamatot.

A pályázók sem álltak minden esetben a helyzet magaslatán: 3-3 adatlapot, elő-megvalósíthatósági tanulmányt és CD-t kellett benyújtaniuk, ami sok esetben nem jött össze. Valamiből vagy kevesebb volt, vagy nem is érkezett meg. Miközben számos projketjavaslat egyáltalán nem illeszkedett az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, akadt, aki arra a kérdésre, melyik operatív programhoz kapcsolódik elképzelése, az összest felsorolta. A formai hibák is hemzsegtek a beadványokban, sokan egyszerűen nem írták alá a papírokat. A számolással is gondok voltak: többeknek nem sikerült helyes nagyságrendben megadni vagy a kért nagyságrendre átváltani a költségeket.

A szakmai zsűri az uniós pénzekre igényt tartó nagyprojektek zömét nem engedte volna támogatni. Legfőképpen azért, mert szerintük biztosan nem tarthatók a vállalt határidők. Arra is több esetben felhívták a figyelmet, hogy a tervek jó részénél nem derül ki, pontosan mi a célja, milyen eredmény várható a beruházástól, hány éven belül térül meg, például mennyi látogató várható egy múzeumba, vagy hányan járnak majd egy iskolába. Sokszor hiányoztak a kellő engedélyek, hatástanulmányok - olvasható a Népszabadságban.