A gazdagok jobban félnek a globalizációtól

Világszerte aggályokat kelt a globalizáció sebessége. Érdekes módon azonban a globalizációval szembeni félelem erősebb a gazdagabb országokban - derül ki a BBC 34 ország közel 35 ezer lakosát érintő közvélemény-kutatásából. A megkérdezett emberek fele szerint a globalizáció túlságosan gyorsan zajlik, míg 35 százalékuk szerint túl lassan.

A világ szegényebb országaiban, ahol a nagy többség szerint a gazdasági fejlődés előnyei és terhei méltánytalanul oszlanak el, az emberek zöme inkább felgyorsítaná a globalizációt, abban bízva, hogy ez majd csökkenti az egyenlőtlenségeket. Mind a 34 országot tekintetbe véve, a lakosság 64 százaléka szerint a gazdasági növekedés jótéteményei igazságtalanul oszlanak el.

Drámai sebességű társadalmi változások

Ebben a mintában is kivételnek számít Kína, amely az elmúlt évtizedben évente átlag 10 százalékos gazdasági növekedést produkált. A városi lakosságra fókuszáló kutatásban a kínaiak azt mondták, hogy a gazdasági növekedés előnyei igazságosan oszlanak el, annak ellenére, hogy közgazdászok szerint a városi és vidéki területek közötti fejlettségi szakadék jelentősen szélesedett. A kínai és az indiai közvélemény emellett azonban erősen aggódik a globalizáció sebessége miatt, amely drámaian megváltoztatta az olyan városok fizikai és társadalmi képét, mint például Sanghaj. Úgy tűnik, hogy egyes feltörekvő gazdaságokban a globalizációval kapcsolatos aggodalmak inkább a társadalmi változásokra vonatkoznak, mintsem a gazdasági költségekre. "A közvélemény valóban aggódik a gazdaság fejlődési irányáért, de ez nem csak a visszaesésre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy a terhek és javak eloszlásának igazságosságával kapcsolatban is lennének tennivalók, ahogyan a globalizáció sebességével is" mondja Doug Miller, a kutatást a BBC megbízásából lefolytató Globescan igazgatója.

A felmérést a legutóbbi globális részvénypiaci csökkenés előtt végezték, de az így is komoly gondokra világít rá a romló gazdasági körülmények miatt, különösen a gazdag országokban. Az Amerikai Egyesült Államok polgárainak például csak 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gazdasági körülmények jobbak lettek országukban, a maradék 78 százalék szerint egyenesen romlottak a feltételek. A francia, olasz és japán városlakók is pesszimistának mondhatók, a franciáknak szintén 22, a japánoknak 33 százaléka véli úgy, hogy a kondíciók javultak. Ezzel szemben a kínai, orosz, kanadai, ausztrál és egyesült arab emirátusbeli megkérdezettek inkább optimisták a gazdaság szempontjából: persze ezek az államok mind masszív gazdasági növekedést élveznek jelenleg.

Az is meglepő, hogy a globalizációval kapcsolatos aggodalmak nagyobbak az olyan gazdag nyugat-európai országokban, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország, amelyek egyfajta szociális piacgazdaságot működtetnek. A félelmek valamivel gyengébbek az angolszász gazdaságokban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban, ahol a növekedés jelenleg gyorsabban lassul, az egyenlőtlenségek pedig jóval nagyobbak. Emellett intő jel az is például, hogy a választásokra készülő Egyesült Államokban a demokraták is egyre gyakrabban élnek a gazdasági protekcionizmus retorikájával és, hogy az iparosodott országokban egyre erősebb a szabad kereskedelemmel szembeni szkepticizmus. Így pedig különösen nagy kihívás lesz a megakadt világkereskedelmi tárgyalásokat eredményesen folytatni.

Mi is a globalizáció?

A globalizáció meghatározására több változat is él, maga a szó az 1960-as években bukkant föl. A legtöbb elsődlegesen gazdasági jelenségnek tartja, amely a nemzetgazdaságok kölcsönhatásainak és egységesülésének erősödését vonja maga után a nemzetközi kereskedelem, befektetések és tőkemozgás növekedésén keresztül - írja a GlobalisationGuide.org. A fogalom ezen kívül gyakran kiegészül a határon átnyúló szociális, kulturális és technológiai változásokkal. Mások egy olyan folyamatként értelmezik, amely a földrajzi távolságok egyre csökkenő jelentőségén alapulnak a határtalan gazdasági, politikai és szocio-kulturális kapcsolatok révén.

Kolombusz Kristóf szobra

A kezdetek

A globalizációnak nincs konszenzusos történelmi kezdőpontja, de a legátfogóbb meghatározások a középkori európai utazásoktól eredeztetik. Sokan Amerika felfedezéséhez kötik a kezdetet, de a glóbusz első körbehajózása a 16. században, majd a gyarmatbirodalmak kiépülése már egyértelműen olyan jelenségek, amelyek a globalizáció definíciójának is megfelelnek. A 19. században azután újabb lökést kapott a folyamat, amit az első világháború és az első gazdasági világválság átmenetileg lelassított. A világ egységesülésének érzését nagyban erősítette az időzónák és a nemzetközi dátumvonal bevezetése, majd a Gergely-naptár elterjedése 1875 és 1925 között. A nemzetközi standardok is egyre terjedtek ebben az időszakban.

A második világégés után újabb lendületet vett a globalizáció, amelyet most is a nemzetközi nagyvállalatok növekedése hajtott. A légi közlekedés és a kommunikációs technológiák fejlődése fokozták a nemzetközi üzleti tevékenységet. A Szovjetunió összeomlása (amit nem kevéssé hozott előre a gazdasági fölényben levő USA által hajtott fegyverkezési verseny) aztán véget vetett a hidegháborúnak, és a kapitalizmus diadalát hozta. Az 1980-as végén az üzleti teminológiában bukkant föl a globalizált pénzpiac kifejezése. Az elmúlt években egyre terjedő jelenség, hogy például egy brit szolgáltató Indiában működtet telefonos ügyfélszolgálatot, vagy éppen, hogy az Európában tervezett sportruházatot Ázsiában gyártják le, azután Észak-Amerikában adják el. A szintén katonai célra kifejlesztett internet sosem látott szintre emelte a nemzetközi gazdaságszervezés teljesítményét.