Annak ellenére, hogy- a minimálbér mellett -  lassan két éve bevezették az úgynevezett garantált bér kategóriáját is, egyesek egyáltalán nem, vagy nem pontosan alkalmazzák az egyébként kötelező előírásokat. Februárban pedig már az idei évre hatályos összegeket kell figyelembe venni.

A munkabéreket - eltérő megállapodás hiányában - minden hónap 10-éig kell kifizetni, a közterhek megfizetésének a határideje pedig két nappal később, 12-én jár le. Ez azt jelenti, hogy a 2008-as minimálbér és garantált bér előírásokat februárban kellene először alkalmazni.

Január elsejétől módosultak azonban a társadalombiztosítási előírások. Eszerint a minimálbér fogalma alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Ez viszont - az APEH decemberben közzétett tájékoztatója szerint - azzal a következménnyel jár, hogy járulékfizetés szempontjából 2008. januárjában még a tavalyi, 65 500 forintos, február 1-jétől pedig már az idei, 69 000 forintos összeget kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén arányosan kevesebb jár

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér jár. Ettől érvényesen eltérni sem lehet. A minimálbér mértékét kormányrendelet állapítja meg, de annak nincs akadálya, hogy kollektív szerződés ehhez képest magasabb minimálbér-tétel alkalmazását írja elő. A legkisebb munkabérrel kapcsolatos előírást kivétel nélkül minden munkáltató köteles figyelembe venni, így azt a versenyszférában és a közszférában egyaránt kötelező alkalmazni.

A januártól 69 000 forintra felemelt minimálbér teljes munkaidős foglalkoztatás esetén jár. Ennek megfelelően idén a hetibér bruttó 15 880 forintnál, a napibér bruttó 3180 forintnál, az órabér pedig bruttó 397 forintnál nem lehet kevesebb. (Törvényi rendelkezés folytán az órabértétel meghatározásához a havibért 174-el kell elosztani.) Részmunkaidő esetén a felsorolt bértételek a munkaidő arányában csökkennek, azaz 4 órás foglalkoztatás esetén a havi bér legalább 34 500 forint, a hetibér pedig legalább 17 250 forint, az órabér viszont nem változik.

Garantált bér - a szakmunkás minimum

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás alapján 2006. július 1-jétől vezették be a garantált bérminimumot. Ez a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat illeti meg. A garantált bérnek két kategóriája különböztethető meg annak függvényében, hogy a dolgozó rendelkezik-e két éves gyakorlati idővel, vagy sem. Az előírt gyakorlati idő megléte esetén a magasabb, annak hiányában viszont a valamivel alacsonyabb összegű garantált bér kell alkalmazni.

A munkaügyi tárca álláspontja szerint a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget jogszabály, ennek hiányában viszont maga a munkáltató határozza meg. Így, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a munkáltató döntheti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetőleg szakképzettséget, azaz mikor kell a garantált bér előírásait figyelembe venni.

Ötven felett többet kell fizetni

A minimálbér kategóriája senkinek nem okoz különösebb fejtörést, az ötven év felettiek garantált bérét illetően viszont még mindig van némi bizonytalanság. A jogszabály szerint ilyenkor ugyanis egységesen a kötelező bérminimum magasabb összegét alkalmazni. Abban mindenki egyetért, hogy az idézett rendelkezés a gyakorlati idő alóli felmentésként értelmezhető. Egyes vélemények szerint viszont minden ötven feletti dolgozó, mások szerint ellenben csak a szakképzett ötven felettiek tartoznak ebbe a kategóriába.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium elődjeként működő Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a jogszabály megalkotását követően, 2006 februárjában tájékoztatót tett közzé a garantált bér bevezetése kapcsán. Ebben kiemeli, a garantált bérminimum megállapításának feltétele, hogy a munkavállaló igazolható módon rendelkezzen azzal a végzettséggel, illetőleg szakképesítéssel, amelyet jogszabály vagy a munkáltató megkíván, valamint a munkakör ellátásához szükséges legyen az adott végzettség.

A gyakorlati idő hossza pedig csak a bérminimum mértékét befolyásolja. Magyarul az ötven felettiek esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni a munkakör betöltéséhez megkívánt végzettséget, illetve szakképesítést, a gyakorlati idő igazolása esetükben azonban nem szükséges, hiszen részükre automatikusan a magasabb összegű garantált bérminimumot kell megállapítani.