A magyar kamatok egy h�napon bel�li alakul�s�ra vonatkoz�an nyoma sincs a janu�ri d�nt�s el�tti egy�ntet�s�gnek. Az elemz�i v�lem�nyek legut�bb tavaly okt�berben voltak annyira megosztottak, mint most, amikor t�bb h�napos kamatcs�kkent�si szakasz ut�n az MNB el�sz�r hagyta v�ltozatlanul kamatait - �ll a Reuters �ltal cs�t�rt�k�n kiadott felm�r�sben.

A Reuters febru�ri k�rk�rd�sre v�laszt ad� 25 elemz� k�z�l 13-an sz�m�tanak h�tf�n kamatemel�sre �s 12-en v�ltozatlan alapkamatra. Az el�rejelz�sek konszenzusa negyed sz�zal�kpontos kamatemel�s, ami �gy j�tt ki, hogy egy elemz� 50 b�zispontos emel�st val�sz�n�s�tett, m�g a t�bbiek 25 b�zispontot.

Hasonl�k�ppen bizonytalanok voltak a budapesti devizakeresked�k is egy m�sik Reuters-felm�r�sben: nyolcan v�rtak kamatemel�st �s hatan v�ltozatlan kamatot. (�k ennyire megosztottak legut�bb tavaly m�jusban voltak, amikor a jegybank �zenetei alapj�n t�madt zavar arr�l, hogy mikor kezd�dhet a kamatcs�kkent�si ciklus.)

A m�lt havi �l�s�n az MNB v�ltozatlanul hagyta kamatait, �s jelezte, hogy elhagyta kor�bbi cs�kkent�si ir�nyults�g�t. Ez csap�st m�rt a kor�bban domin�ns piaci kamatcs�kkent�si v�rakoz�sokra. Az emel�si el�rejelz�sek elszaporod�sa azonban nem ekkor kezd�d�tt, hanem hetekkel k�s�bb, a forintot gyeng�t� piaci spekul�ci� hat�s�ra.

Akadoznak a jegybanki komment�rok

A janu�ri �l�s ut�n elapadtak a nyilv�nos jegybanki komment�rok. Az egyetlen fog�dz�t Karvalits Ferenc aleln�k nyilatkozata jelentette, aki a forintgyeng�l�si hull�mot k�vet�en az infl�ci�s kock�zatokra �s a forintgyeng�l�s lehets�ges hat�saira figyelmeztetett a monet�ris kond�ci�kat illet�en.

Nyilatkozatok h�j�n az elemz�k h�tt�rinform�ci�k ut�n kutattak, illetve azt latolgatt�k, milyen m�rt�kben gy�zheti meg a Monet�ris Tan�cs galamblelk�nek tekintett tagjait a kamatemel�s sz�ks�gess�g�r�l az infl�ci�s el�rejelz�sek emelked�se, illetve a forint gyeng�l�se, annak ellen�re, hogy a magyar gazdas�gi n�veked�s a tavalyi utols� negyed�vben 11-�ves m�lypontra lassult. (A gazdas�gi lassul�s fejlett gazdas�gokban elm�letileg cs�kkenti az infl�ci�s fesz�lts�get, a kamatemel�s pedig tov�bb lass�thatja a gazdas�gi n�veked�st - b�r sok k�zgazd�sz szerint a speci�lis magyar k�r�lm�nyek k�zt a jegybanki kamatok csek�ly hat�ssal vannak a n�veked�sre.)

Emelked� infl�ci�val kell sz�molni

A febru�ri �l�st r�szben az teszi kiemelten fontoss� �s a bizonytalans�got is r�szben az n�veli, hogy az MNB ekkor teszi k�zz� negyed�ves infl�ci�s jelent�s�t, �s a monet�ris politikai v�lt�sra ez ide�lis lehet�s�g lehet, amennyiben a bank kutat�st�bj�nak infl�ci�s el�rejelz�sei jelent�sen v�ltoznak.

A mostani jelent�ssel kapcsolatban pont ez a helyzet: az elemz�k v�rakoz�sai szerint 2009-re a st�b 3,0 sz�zal�kr�l 3,5-4,0 sz�zal�kra emelheti el�rejelz�s�t az �ves �tlagos infl�ci�ra, azaz j�val a 3 sz�zal�kos k�z�pt�v� jegybanki c�l f�l�. Ugyanakkor v�lhet�en a kock�zatok m�g ehhez az �j el�rejelz�shez k�pest is felfel� mutathatnak, hiszen a jelent�s m�dszertan�b�l ered�en nem veszi figyelembe a legut�bbi hetek olaj�remelked�s�t, forintgyeng�l�s�t, illetve a m�g be nem jelentett hazai energia�remel�seket.

Maguk az elemz�k m�r h�napok �ta folyamatosan felfel� tolj�k infl�ci�s el�rejelz�seiket, �s ez al�l a febru�ri felm�r�s sem volt kiv�tel. Az �ves �tlagos infl�ci�t illet�en konszenzus el�rejelz�s�k erre az �vre 35 b�zisponttal 5,9 sz�zal�kra, 2009-re pedig 20 b�zisponttal 3,7 sz�zal�kra emelkedett.

Tov�bbra is k�rd�s azonban, hogy az elemz�i infl�ci�s v�rakoz�sok emelked�se, illetve a piaci folyamatok meggy�zik-e h�tf�n a monet�ris tan�cs "galambjainak" legal�bb egy r�sz�t arr�l, hogy �t kell l�pni a kamatemel�si ciklusba. Amennyiben a 12 tag� test�letben szavazategyenl�s�g alakul ki, az eln�k Simor Andr�s szava d�nt.

Kamatm�rs�kl�s sem elk�pzelhetetlen 2008-ban

Az elemz�k szerint nem a kamatcs�kkent�sek kamatemel�sre cser�l�se lesz id�n az egyetlen fordulat: az �v m�sodik fel�ben az el�rejelz�sek z�me �s konszenzusa szerint az MNB megint kamatcs�kkent�sekbe kezdhet. A konszenzusok szerint a k�vetkez� h�napokban az alapkamat 8-8,5 sz�zal�kon tet�zhet, majd az �v v�g�re 7,25 sz�zal�kra cs�kkenhet, azaz valamivel a jelenlegi szint al�.

Mindez m�r messze van a kor�bbi rem�nyekt�l, amelyek szerint mintegy 100 b�zisponttal cs�kkenhet id�n az alapkamat, k�nny�tve az �llamh�ztart�s jelent�s kamatkiad�si terhein.

Ugyanakkor ez az elemz�i v�zi� hosszabb t�vra meg�rzi az optimizmust, amit azonban az elemz�i jelent�sekben �s komment�rokban olyan t�nyez�kkel indokolnak, amelyekr�l csak k�s�bb der�l ki, hogy val�ra v�lnak-e: visszavonulnak az olaj�rak, nem n�nek tov�bb az �lelmiszer�rak, megnyugszanak a nemzetk�zi piacok, nem lesznek jelent�s hazai k�n�lati, illetve energia�rsokkok.