Lemaradhatnak a magyar cégek Koszovóról

Bár Koszovó kéthetes függetlenségét még nem mindenhol ismerik el, gazdasági szempontból az ország már saját útját járja. A magyar vállalkozások egyelőre még nem jelentek meg a legfiatalabb európai államban, pedig lehetőségek vannak. A mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus is vonzó célterület lehet a magyar vállalkozásoknak, amelyeket befektetésbarát környezet, például a térség legalacsonyabb adói és bérköltségei csalogatják.

A magyar gazdasági aktivitás alig-alig figyelhető meg Koszovóban. A magyar kivitel nem érte el a 2 millió eurót az elmúlt évben, ennek döntő hányada - megközelítően 90 százaléka - élelmiszer volt. Exportunk nagyságában és összetételében rövid időn belül komoly változás nem várható. Magyar befektetés Koszovóban még nem valósult meg - tudta meg az [origo] a gazdasági tárcától.

Hasonló választ kaptunk az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-től is. A magyar statisztikák ugyanis nem jegyeznek külön adatokat Koszovóról, csak Szerbia szerepel bennük. Ha a Koszovó státusát illető kérdések tisztázódnak, a GKM nemzetközi kapcsolati főosztálya a többi térségi országhoz hasonló külpiaci kitekintést készít az országról. Koszovótól önállótlansága mellett eddig az is távol tarthatta a magyar üzletembereket, hogy az egykori Jugoszlávia leginkább fejletlen területének számított.

Máshol azonban, úgy tűnik, gyorsabban kapcsoltak. Koszovóban olyan nagy külföldi befektetők vannak jelen, mint a Raiffeisen Bank, a Telekom Slovenia vagy az osztrák Wertheim széfgyár. A koszovói mezőgazdaságban a svájci és a dán kormány is illetékes minisztere is részvételt ígért a kertkultúra fellendítésére vegyes vállalkozások keretében. Svájc 2002 óta 8 millió frankot, közel 1,5 milliárd forintot ruházott be a kertészetbe. Olaszország a bányászatban és az energetikában érdeklődik befektetési célpontok iránt.

Zöldség, gyümölcs, barnaszén

Koszovó gazdag természeti forrásokban, mezőgazdasági földekben. Az alig pár napos, de már évek óta eurót használó balkáni országban a legjobban teljesítő szektorok a mezőgazdaság (gabona, kukorica, szőlő), az élelmiszeripar, ezen belül a borászatok és ételfeldolgozás, az építőanyagok, a bányászat (grafit, cink, réz, ezüst, arany, barnaszén, bauxit, lignit, nikkel) és a fémfeldolgozás. A bányászatban a lignit, a barnaszén lehetőségei kiemelkedőek, ez utóbbi a régióban a leggazdaságosabban kitermelhető.

A márvány- és egyéb díszkőbányászat is vonzó lehet, de az arany, a nikkel és a króm is vonzó célpont. A mezőgazdaságban a kis átlagos birtokméret is azt támasztja alá, hogy a munkaigényes zöldség-gyümölcs ágazatba érdemes fektetni. A népesség 60 százaléka még mindig vidéken él, és a koszovói GDP 30 százaléka a mezőgazdaságból származik. A faipar is jó lehetőségekkel kecsegtet, az ország területének majd fele erdő, aminek közel 40 százaléka magántulajdonban van.

Van mit építeni

Figyelmet érdemel az idegenforgalom is, amely elsősorban az Alpok helyi hegyeire települ: ezek nagyjából az év harmadában alkalmasak a síturizmusra. Az építőipar is csábító terület lehet, mivel akár a lakás-, akár az infrastrukturális helyzeten van mit fejleszteni. Az egyik legnagyobb lehetőségekkel hívogató ágazat az építőipar: az új otthonok és utak építése az elmúlt években jelentősen lökött a gazdasági növekedésen. A következő években az igények alapján 60 ezer új lakás épülhet Koszovóban, ezen kívül autópályákra, iskolákra és egyéb épületekre is szükség lesz.

Koszovó textilipara a második számú ágazat szokott volt lenni a bányászat után. Bár itt is megindult a külföldi befektetések térnyerése, a vállalkozások zöme továbbra is kis- vagy mikrovállalkozás. Az internetes piac szintén elmaradott, hiszen az átlagos európai penetrációnak nem egészen a fele a koszovói. Az éves szinten 10 millió eurós internetpiac további infrastruktúra-fejlesztésekkel, befektetésekkel könnyen megduplázható. Ezenkívül a képzett és soknyelvű fiatal társadalom és a kiszervezések is ideális helyszínt jelentenek: több társaság telepítette Koszovóba fejlesztési vagy ügyfélszolgálati irodáját.

Baráti adórendszer

A direkt befektetések mellett a 2002-ben induló koszovói privatizáció is kínál vonzó célpontokat, amelyben közel 500 társadalmi, "szociális" tulajdonú vállalat vesz részt. Ezek között vannak nagy ipari komplexumok, mint a Trepca, a KEK (Kosovo Energy Company) vagy a Ferronickel és kisebb cégek is. Az adott lehetőségek mellett az ország kedvezményekkel, csalogató befektetési környezettel igyekszik a tőkét magához vonzani. A személyi jövedelemadó kulcsai 0 és 20 százalék között vannak, az áfa 15, a társasági adó 20 százalékos, míg az egyéni nyugdíj-megtakarítási számlákhoz a munkavállalónak és a munkáltatónak a bruttó fizetés 5-5 százalékával kell hozzájárulnia.

Az exportőrök áfa-visszatérítésben részesülnek. Az importtarifa 10 százalék, de ez alól is mentesülnek bizonyos beruházási javak. Igen gyorsan és olcsón lehet üzletet alapítani. Az üzlet típusától függően 1-3 napot vesz igénybe a regisztráció, a költség pedig körülbelül 20 euró (valamivel több mint 5000 forint). A makrogazdasági környezet stabil, az inflációt sikerült 1-2 százalékra szorítani.

Forrás: MTI/EPA

A koszovói befektetés mellett szól, hogy az ország a Balkán szívében helyezkedik el, légi és vasúton viszonylag könnyen megközelíthető; Pristina távolsága körülbelül 750 kilométer Budapesttől. Koszovó Európának nemcsak legfiatalabb, de legifjabb népességű országa is egyben, a lakosság 70 százaléka fiatalabb 35 évesnél. Ráadásul a térségben messze itt a legmagasabb a több nyelvet beszélők aránya, hiszen az albán, a szerb és az angol nyelvet is igen sokan beszélik. A munkaerő viszonylag jól képzett, és igen alacsony a bérköltség: az átlagfizetés 220 euró alatt van (nem egészen 60 ezer forint).

Kelet-Európa első euró-állama

A jogi környezet EU-kompatibilis, a nemzetközi számviteli előírások alkalmazása mellett pedig a külföldi befektetéseknek is garanciát nyújtanak. A bankrendszer egészséges, résztvevői mind magántulajdonban vannak.

Nagy előnye az országnak, hogy 2002 óta az euró a hivatalos fizetőeszköz (az ugyancsak exjugoszláv Montenegro is eurót használ, de csak 2006-ban lett önálló állam). A kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények mellett, amelyeket Koszovó Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal és Macedóniával kötött, az ország 2006-ban csatlakozott a CEFTA-hoz is (Közép-európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény). Emellett Koszovó gyakorlatilag illetékmentesen juttathatja ki termékeit az EU piacára is.