A Mol tovább dolgozik a Déli Áramlaton

Tévesek azok az elgondolások, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megjelenésével a Mol kiszorult volna a Déli áramlat megépítéséből. A projekt ugyanis még csak most jutott el abba a fázisába, hogy tárgyaljanak arról, ki milyen mértékű részesedést, illetve kockázatot vállal fel benne - mondta el az [origo]-nak Lakatos Benjamin, a Mol Stratégia és üzletfejlesztés gázkereskedelemért felelős igazgatója.

A Mol és a Gazprom másfél évvel ezelőtt hozott létre egy közös céget, annak érdekében, hogy megvizsgálják a Déli áramlat megépítése üzletileg, illetve földrajzi adottságokat tekintve is mennyire életképes. Ezek a vizsgálatok jelenleg 90 százalékban készen vannak, ami alapján megállapítható, hogy megvalósítható tervről van szó, ami üzletileg is nyereségesen üzemeltethető - mondta el Lakatos Benjamin.

Egy ilyen tanulmány kitér arra is, hogy van e kereslet a régióban az új vezetéken érkező gázra, illetve ami még fontosabb talán, hogy hogyan tudják kihasználni a nem egyenletes felhasználásból (télen többszörösére ugrik a kereslet a régióban, ami egy hidegebb időszakban teljesen kifeszíti a gázellátó rendszereket) eredő szükségleteket. Szintén fontos része a tanulmánynak, hogy például a Szerbiából érkező vezeték milyen útvonalon haladjon át Magyarországon, illetve a milyen mértékű tárolókapacitásokra van szükség, és hol lehet ezeket megvalósítani. A tanulmány részletei titkosak, Lakatos Benjamin az [origo]-nak annyit azért elárult, hogy arról még nincs meg a végső döntés, hogy merre megy majd a vezeték.

Egy ekkora üzlet azonban állami támogatás nélkül nem jöhet létre, ezért az orosz és a magyar állam között létrejött megállapodás nagyon fontos volt ahhoz, hogy valóban elindulhasson a beruházás. Komoly energia beruházások a világon mindenhol csak a kormányok támogatásával jöhetnek létre, az oroszok pedig egyértelműen nem vágnak bele ilyen jellegű projektekbe a kormányok támogatása nélkül - hívja fel a figyelmet Lakatos hozzátéve:

Az is természetes, hogy egy ilyen jelentőségű tervben, minden érintett fél szeretne megjelenni a megvalósításban, így az állam szerepvállalása is természetes - emelte ki a Mol igazgatója, reagálva arra a kritikákra, hogy miért lép be a Déli Áramlatba az államit tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Az MFB megjelenése más szempontból is jó - teszi hozzá az igazgató: az állami tulajdonú bank ugyanis a hitelező bankok számára olyan garanciát tud adni, amit a Mol és a Gazprom nem, így olcsóbbá is teheti a megvalósítást.

A Déli Áramlat megvalósítása egyébként most jutott el abba a helyzetbe, hogy az érintettek tárgyalhatnak arról, ki milyen mértékben vesz részt a beruházásban, illetve ehhez kapcsolódóan mekkora kockázatot akar vállalni - mondta az igazgató. Így nem igazak azok a hírek, amelyek szerint a Mol kimaradt volna az új gázvezetékből, hiszen a két kormány közötti megállapodás is tartalmazza, hogy a Gazprommal közösen 50-50 százalékban alapított cég tovább folytatja tevékenységét, és így a további lépések a közösen elkészített megvalósíthatósági terv mentén fognak haladni.

Magyarországnak egyébként az az érdeke, hogy a térséget érintő új csővezeték beruházásokból ne maradjon ki. Ezt Hernádi Zsolt, a Mol első embere már jóval korábban is leszögezte, és ezt erősítette most meg Lakatos Benjamin is. Az ország növekvő energiaellátásának biztonsága mellett ugyanis a versenyhelyzet javítása is jót tesz az országnak, és a Mol számára is előnyös. Magyarország, és a Mol egyébként kis pontnak számít egy ekkora mértékű csővezeték építése körüli döntéseknél, így azt nem lehet elvárni, hogy mi szabjuk meg a többi fél számára a feltételeket.