Folytatódik a termékdíj körüli huza-vona

Változik a sokat támadott termékdíj törvény. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a módosítás előtt kikéri-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a szakma véleményét vagy csak az Európai Uniós kifogásokat próbálják javítani. Az unió márciust jelölte meg, hogy tartalmilag és formailag is változtasson Magyarország a törvényen, mert más szabályozás vonatkozik a hazai cégekre és más a külföldi forgalmazókra. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy mit tartalmaz a palack: ablakmosó folyadékot, ami adómentes, vagy ásványvizet, mert akkor keményen zsebbe kell nyúlni a cégeknek.

Tavaly 8,1 milliárd forintot fizettek be a hazai gyártók és forgalmazók csomagolási termékdíj címen az államnak. A termékdíj célja a keletkező hulladékmennyiség csökkentésének, valamint a már keletkezett hulladék minél nagyobb arányú hasznosításának ösztönzése.

Az Európai Bizottság tavaly ősszel utolsó, írásbeli figyelmeztetést küldött Magyarországnak, felszólítva a hatóságokat arra, hogy vonják vissza az italcsomagolásokra kivetett termékdíjról szóló törvényt. A Bizottság állítása szerint a magyar törvény ugyanis a más tagállamokból érkező termékek diszkriminációjához vezet. Az, hogy a kivetett díj a csomagolás tartalma szerint változik, nem annyira környezetvédelmi megfontolásokra, mint inkább az import ellenőrzésére utal - állítják.

Az eljárás kezdeményezését elsősorban a sörök esetében megszabott 65 százalékos újratöltési kvóta indokolja, ami - az ellenzők szerint - a Magyarországra exportálókat bünteti, hiszen számukra az újratöltés logisztikai okok miatt lényegesen nehezebben oldható meg. A Bizottság állítása szerint a tagállamok támogathatják az újratöltési rendszereket, de csak úgy, ha ez - a hazai márkák védelmében - nem vezet külföldi termékek diszkriminációjához. Magyarországnak márciusig kellene erre reagálni, különben keményen szankcionálják.

A termékdíj törvényt várhatóan 2008 második félévében módosítják. A szakmai javaslatok kidolgozása során az eljárási rend pontosítása, az adminisztrációs terhek lehetőség szerinti csökkentése, a jogszabályi környezetből fakadó változások nyomon követése kerül előtérbe - áll szűkszavúan a szaktárca válaszában, amit az [origo] kérdéseire küldtek.

Nem mindegy, mi van a palackban

A szabályozás keretében a zöld tárca igyekszik az ösztönzés eszközeivel elérni a környezetvédelmi célokat. Amennyiben azonban a gazdasági szabályozókon belül a közvetettebb megoldások egyikétől sem várható az újrahasználat és a betétdíjas rendszerek elterjedése, kezdeményezni fogjuk a kötelező betétdíj szabályozásának létrehozását - tudta meg az [origo] a szaktárca sajtóosztályán.

A cégek ugyan befizetik a rájuk kirótt díjat, de évek óta kifogásolják a számukra igazságtalan rendszert, ezért nagyon jó hír, hogy végre változtatnak a törvényen - mutatott a problémára Zentai László, a Buszesz Zrt. vezérigazgatója az [origo]-nak. Acég tavaly több, mint 100 millió forintot fizetett be, mégsem ért egyet a rendszerrel, a törvény ugyanis nem fogalmaz egyértelműen.

Nem mindegy először is, hogy mi van a palackban, mert például ha hajlakk vagy ablakmosó folyadék, akkor mentesül a teherfizetés alól a forgalmazó, ha viszont ásványvíz, akkor kemény díjtételre számíthat. Ugyancsak nem mindegy, hogy valaki importterméket forgalmaz, mert akkor csak egyszer fizet. Amennyiben viszont ő az első forgalomba hozó, akkor kétszer fizet. Egyszer termelőként és másodszor miután eladta azt a üzletláncnak, hogy forgalomba hozza.

Örök dilemma: vajon melyik a nyerő csomagolás?

Zentai László úgy látja, hogy az italcsomagolásokra kirótt darabonkénti termékdíjat, ha kis mértékben is, de a fogyasztók is megfizetik. A szakmai szövetség a törvény hatályba lépése után nem sokkal, még 2005-ben az alkotmánybírósághoz fordult. Szerintük a törvény nem a környezetterhelés csökkentéséről szól, hanem egy szűk termékcsoport aránytalan mértékű adóztatásáról. A taláros testület azonban csak az uniós kifogások rendbetétele után foglalkozik az üggyel.

Nem kell a visszaváltható palack

Az üdítőt és ásványvizet forgalmazó cégek szerint nem kell a magyar lakosságnak a visszaváltható palack. A Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari (FÁÜ) Zrt. is bejelentette, hogy fokozatosan kivonja a másfél literes visszaváltható ásványvizes palackjait a piacról az elkövetkező hónapokban - közölte a Pepsi Co. érdekeltségi körébe tartozó cég.

A gyártó a döntést azzal indokolja, hogy a betétdíjas palackba töltött Margitszigeti Kristályvíz iránt minimálisra csökkent a kereslet, ezeket a termékeket "ma már szinte lehetetlen értékesíteni". A cég hasonló okokra hivatkozva még 2002-ben vonta ki a hazai piacról kétliteres visszaváltható üdítőital-palackjait.

A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜSZ) adatai szerint tavaly 1,08 milliárd liter ásványvizet vásároltak Magyarországon, ennek 0,8 százalékát tették ki a betétdíjas palackban forgalmazott termékek. Az elmúlt években fokozatos piacvesztés következett be, 2003-ban az 578 ezer literes forgalom még 7,8 százaléka volt visszaváltható palackos víz. A FÁÜ Zrt. kereskedelmi partnereinek májusig továbbra is szállít a megszűnő csomagolástípusból, júniustól azonban már csak a göngyölegek visszaváltására lesz lehetőség.

A lakosság a szelektív gyűjtést támogatja

A fogyasztói szokások megváltoztak - vélekedik Zentai László. Ma inkább az eldobható palackokat veszik a magyar vásárlók. Ezért inkább a szelektív hulladékgyűjtést kellene jobban támogatni úgy, hogy a termékdíjat minden érintett számára egységessé teszik.

Nem ért egyet a visszaváltható palackok megszüntetésével a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSZ) - fejtette ki az [origo]-nak Szilágyi László a szervezet vezetője. A hulladék mennyisége Magyarországon aránytalanul nő, ezért számít, hogy a pet-palackok hány százalékát veszik vissza - magyarázta Szilágyi László.

A HuMuSZ évekkel ezelőtt - a német szabályozás alapján - egy komplett betétdíjas rendszerre tett javaslatot, amit minden forgalmazóra kötelező jelleggel kellene kivetni. Lényege, hogy két típusú díj lenne. Az egyik az eldobó palackokra,a másik az újratölthetőkre.