Nyugdíjreformra készül a cseh parlament

A cseh parlament alsóháza első olvasatban jóváhagyta a kormány nyugdíjreformtervét. Még két szavazás lesz a törvényjavaslatról. A cseh jobbközép kormány 2030-ig fokozatosan 65 évre akarja emelni a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 61 évről, és növelni akarja a nyugdíjszolgáltatás magánbiztosítási-megtakarítási forrását.

A nyugdíjreform része a cseh kormány törekvésének az államháztartás tartós kiegyensúlyozására. Ennek keretében idén csökkentették a társasági adót, egykulcsos, lineáris személyi jövedelemadót vezettek be, amely a régi alsó kulcs szerint adózóknak adóemelést hozott, a régi felső kulcs szerint adózóknak adócsökkentést hozott, majdnem kétszeresére emelték az áfa alsó kulcsát, amely az alapvető cikkeket - az élelmiszereket, gyógyszereket - terheli, vizitdíjat vezettek be és általában korlátozták a jóléti kiadásokat.

A reformokat dicséretben részesítette az Európai Bizottság, üdvözölték a piaci elemzők és a hitelminősítők, amelyek közül az európai Fitch Ratings e hónap elején magasan elsőrendű szintre emelte Csehország szuverén adóskockázati osztályzatát: a hosszú lejáratú devizaadósságnál "A plusz"-ra az addigi "A"-ról.

A tervezett cseh nyugdíjreform első szakaszának elemei: A nyugdíjkorhatárt 2030-ig 65 évre emelik a jelenlegi 61 évről. A most érvényben lévő szabály szerint 2013-ig 63 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt a férfiak számára és akár 63 évre a nők számára, a gyermekeik számától függően. Egyelőre marad a kirovó-elosztó rendszer, a teljes nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettség időtartamát azonban 35 évre emelik a mostani 25 évről, és kizárják az iskolaéveket.

Lengyelországban a nyugdíjkorhatár 65 év a férfiak és 60 év a nők számára. 1998-ban fellazították az addigi kirovó-elosztó rendszert, a járulék a hagyományos kirovó-elosztó ág és a kötelező nyugdíjbiztosítás között oszlik meg, és önkéntes pénztári befizetés is lehetséges.

Szlovákiában a nyugdíjkorhatár férfiak és nők számára egyformán 62 év. A jelenlegi kormány ezen nem akar változtatni, de euróövezeti konvergencia-programjában benne van, hogy később szükség lesz a korhatár emelésére. Az alkalmazottak választhatják járulékuk felének kötelező magánpénztárba való befizetését, míg a másik fele továbbra is a kirovó-elosztó rendszernek jut.

Szlovéniában 2000-ben kezdték a reformot, eszerint a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik 2014-ig, férfiak számára 63 évre, nők számára 61 évre, az 1999-ben érvényes, egységesen 58 évről. A járulék az állami kirovó-elosztó rendszerbe kerül, ezt önkéntes magánpénztári befizetési lehetőség egészíti ki.