Könnyebben jut hitelhez a lakosság

A magyar bankok enyhítették a lakossági hitelezés feltételeit, míg a vállalati szektorban szigorítottak, és a verseny új, kockázatosabb termékek bevezetésére ösztönöz - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legújabb, idén januárban készített felméréséből.

A jegybank 2003 tavaszán indította el a banki hitelezési folyamatok jobb megértését szolgáló felmérését, melyet féléves gyakorisággal végez el. A legújabb, idén januárban végrehajtott felmérés a háztartási és vállalati szektor mellett most először az önkormányzati hitelezést is vizsgálta.

A felmérés szerint 2007 második félévében tovább emelkedett a bankok hitelezési hajlandósága mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelpiacon. Az értékesítésben, a hitelek új hitellel való kiváltásában növekszik az ügynökök szerepe. Az új kihelyezésekben akár 50 százalékos súlyt is képviselhet.

Hitelből fogyasztunk

A válaszadó bankok enyhítették hitelezési feltételeiket, és enyhíteni tervezik 2008 első félévében is, amit elsősorban a bankszektorban tapasztalható erős verseny magyaráz. A verseny új, kockázatosabb termékek bevezetésére is ösztönzi a bankokat.

A válaszadók szerint a reálbér csökkenése mellett továbbra is magas a lakosság hitelfelvételi kedve, amivel főként a korábbi fogyasztási szintet tartják fent. Ezt a tendenciát a várakozások szerint a reáljövedelmek valószínű növekedése a jövőben sem fogja visszavetni.

Romlik a visszafizetési hajlandóság

A bankok a hitel-visszafizetési arány kismértékű romlásáról számoltak be 2007 második félévében, sőt ennek a tendenciának a folytatódását jelezték előre, ami a személyi hiteleken és a hitelkártyatermékeken túl a jelzáloghiteleket is érintheti.

A hazai háztartási hitelezésben tapasztalt enyhítési tendenciák a külföldi hitelezési felmérések aktuális eredményeitől eltérőek, mivel az eurozónában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, illetve Litvániában egyértelműen a háztartási hitelezés szigorításáról számoltak be.

A vállalati hitelpiacon a felmérés szerint a hitelezési hajlandóság nem növekszik, ezen belül a korábbi tapasztalatokkal ellentétben már a kis- és mikrovállalati szektorban is mérséklődött a hitelezési hajlandóság növekedése. A válaszadó intézmények a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték, ami nem beruházási, hanem készlefinanszírozási, forráspótlási célú növekedés. A bankok szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások, egy-egy iparágat sújtó problémák és a bankok likviditási helyzetének romlása miatt.

Érezhető a jelzálogpiaci válság hatása

Az üzleti célú ingatlanhitelek közül a lakásprojekteknél számottevő szigorításról, ugyanakkor az irodaházi beruházások esetében a vártnál kedvezőbb helyzetről számoltak be a szereplők. A válaszadók a hitel-visszafizetési arány kismértékű romlását tapasztalták 2007 második félévében, és a várakozások szerint ez a trend folytatódni fog. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett hitelezési feltételekben jelentkező szigorítási tendenciákkal.

Az önkormányzati szektorban a válaszadók erősödő finanszírozási keresletet tapasztaltak. Ez a keresletnövekedés elsősorban az önkormányzati kötvényeket érintette, melynek oka a zártkörű kötvénykibocsátás közbeszerzési eljárás alóli mentessége, illetve annak megszüntetése miatti félelem. A bankok az elmúlt félévben hitelezési feltételeiken szigorítottak az önkormányzati szegmensben.

Az amerikai jelzálogpiaci válság hatásait a válaszadók jelentős többsége közvetett módon megérezte: a forrásszerzés költsége az anyabanki finanszírozás jellegétől függően, a kapott válaszok alapján 80 bázispontot nem meghaladó mértékben növekedett. A forrásköltségek növekedését a bankok részben vagy egészben az ügyfelekre átháríthatják, ennek mértéke azonban nagyban függ a versenytől.