Több részvényt veszenek a nyugdíjpénztárak

Fokozatosan egyre több részvényt vesznek a magyar nyugdíjpénztárak a kötvények rovására. A frissen befolyó tagdíjakból így szinte csak részvényeket vásárolnak, miután a tagok több mint 80 százalékát a legnagyobb részvénykitettségű csomagba sorolták be. Az átcsoportosításnak a kötvények keresletének gyengülésében is szerepe lehet - mondták el az érintettek az [origo]-nak.

A magyar nyugdíjpénztárak számára 2009-től lesz kötelező a törvényi előírások alapján, hogy egyre nagyobb hányadban tartsanak részvényeket a portfóliójukban, a kötvények illetve az ingatlan alapok rovására.

A hosszabb átállási időszakot pedig a pénztárak ki is használják, így nem jelentenek eladói nyomást az államkötvények piacán - mondta el az [origo]-nak Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Régóta tartó vita volt, hogy a magyar pénztárak a hosszú távú befektetésük figyelembevételével nem túl jó hozamot érnek-e el a kötvények túlsúlya miatt. Több tanulmány is készült, amelyek alátámasztották, hogy a több évtizedes befektetéseknél érdemesebb a kockázatosabb részvények súlyát növelni, ezért is született meg az a törvény, amely már jóval nagyobb teret enged a pénztáraknak.

A 2009-től kötelező szabályozás szerint három befektetési kategória közül választhatnak a pénztártagok. A legkockázatosabban a pénztárak minimum 40 százalékos arányban tartanak részvényeket, és ebbe az ingatlan alapokat sem számolhatják bele. Választható egy olyan összetételű befektetési csomag is, amelyben minimum 10 százalék a részvények aránya, illetve a harmadikba, a teljes kockázatkerülők kedvéért egyáltalán nem tehetnek részvényt a pénztárak.

Kis arányban választanak a tagok maguk

Mivel azonban általában a tagok nagyon kis aránya válaszol ilyen jellegű kérdésekre, a pénztáraknak kötelező, hogy a nyugdíjig hátralévő idő alapján sorolják be tagjaikat a különböző befektetési kategóriákba. Ez alapján pedig a tagok 75 százaléka a legkockázatosabb befektetési csoportba kerül, ahová a 15 évnél hosszabb idejű befektetéseket sorolhatják - mondta el kérdésünkre Borza Gábor, az ING nyugdíjpénztárának ügyvezetője. A második csoportba az 5 és 15 év közötti időszakba tartozó ügyfeleket sorolják, ahol az ügyfelek mintegy 24 százaléka van. A részvény nélküli befektetési kategóriába a nyugdíjhoz 5 évnél közelebb lévő tagokat kell besorolni - mondta el Borza Gábor.

Magánnyudíjpénztárak tagdíj bevételei (millió forint)	2001	2002	2003	2004	2005	2006
Tagok által fizetett tagdíj	94 720,35	111 557,86	159 440,96	211 276,53	242 147,85	275 709,23
Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett tagdíj	52,36	54,19	74,52	90,62	112,76	139,86
Tagdíj kiegészítések	3 682,02	4 282,64	3 989,12	3 099,59	3 258,62	3 445,81
Munkáltató által tag javára történő kiegészítés	2 355,94	2 857,05	2 721,04	2 151,59	2 248,48	2 379,32
Tag saját tagdíjának kiegészítése	1 326,07	1 425,59	1 268,09	948,00	1 010,14	1 066,49
Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (-)	4 879,41	6 126,46	7 856,00	10 621,47	10 754,88	12 698,49
Utólag befolyt tagdíjak	4 122,88	4 790,67	5 907,80	8 577,59	9 583,19	10 694,92
Tagdíj jellegű bevételek összesen	97 698,18	114 558,90	161 556,40	212 422,86	244 347,54	277 291,33

Forrás:PSZÁF

Mindez tehát azt jelenti, hogy a több mint 3000 milliárd forintos vagyont kezelő nyugdíjpénztáraknál komoly tőkeáramlás van a kötvényekből a részvények felé - mondta Horváth István. Ez a folyamat azonban már tavaly elkezdődött, és az idén is fokozatosan megy végbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztárak nem elsősorban kötvényeladással hajtják végre az átcsoportosítást, hanem inkább az új tagdíjakat fordítják részvényvásárlásra, illetve a lejáró kötvényekből felszabaduló pénzt fektetik be.

Az eladói oldalon nem jelent nyomást a pénztárak átcsoportosítása, ugyanakkor a vételi oldal szűküléséhez hozzájárulhatnak. Eddig ugyanis 10 ezer forint tagdíjból nagyjából 7 ezret kötvények vételére fordítottak, aminek az aránya nulla és 3000 forint közé csökken, de ez a szűkülés nem nagyon jelentős a teljes állampapírpiac méretéhez képest - mondja Borza Gábor.

A PSZÁF szerint nehézkes volt az átmenet

A magán-nyugdíjpénztári rendszert 2007-ben két jelentős szabályozási változás is érintette, amelyek között a gyakorlatban átmeneti konfliktus jött létre - közölte legfrissebb szektorelemzésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Az egyik az, hogy az év elejétől kezdődően a tagdíjakat az adóhivatal szedi be és továbbítja a pénztárak részére. A másik pedig, hogy egyelőre önkéntes alapon lehetővé vált a pénztárak számára a választható portfóliós rendszer bevezetése. A két intézkedés közötti gyakorlati ellentmondás abból fakad, hogy az adóhivatali beszedési eljárás kezdeti technológiai hiányosságaiból fakadóan a befizetők azonosítása átmenetileg jelentős késedelmeket szenved. Ez amellett, hogy önmagában jelentős működési kockázatot képvisel, a gyakorlatban lehetetlenné teszi a választható portfóliós rendszer bevezetését, egészen addig, amíg az említett technológiai hiányosságok kiküszöbölésére sor nem kerül.