Késhet a magyar eurókötvény-kibocsátás

Vágólapra másolva!
Magyarország valószínűleg elhalasztja a 2008 első negyedére tervezett eurókötvény-kibocsátást, miután a Standard and Poor's hitelminősítő intézet stabilról negatívra rontotta Magyarország adósosztályzatának kilátását. Emellett a piacon kialakult likviditáshiány is indokolhatja a későbbi kibocsátást.
Vágólapra másolva!

"Az eurókötvény-kibocsátás valószínű elmaradását nem csak az S&P döntése, hanem az elsődleges piac állapota is magyarázná" - idézte a bank szakértőit, Török Zoltánt és Wolfgang Ernstet a Bloomberg.

A magyar kormány március 3-án jelentette be, hogy előre hozza az eredetileg a második negyedévre tervezett kibocsátást, azon intézkedések részeként, hogy megfékezze a kölcsönökhöz kapcsolódó költségek nekilódulását.

Az S&P hitelminősítő intézet azért változtatta meg a kilátást, mert szerinte növekedett annak a kockázata, hogy a magyar kormány nem tudja végigvinni a meghirdetett reformokat. Az intézet szerint a reformpolitikát a népszavazás, valamint egy újabb népszavazás lehetősége komolyan veszélyezteti. A kilátás azonban negatívról újra stabillá válhat, ha a politikai kockázat ellenére a kormányzat kitart reformpolitikája mellett és következetesen megvalósítja a konvergenciaprogramot.

Később jobb lehet

A kibocsátást általában az év elejére időzítik, ezt rendszerint a költségvetés és a kötvények kereslete is indokolja, ám jelenleg igen kicsi a likviditás, ezért késhet a kibocsátás - nyilatkozta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING Hungary elemzője. A február végén kialakult helyzetben a nagyobb hozamot ígérő olasz és görög államkötvényekre is szerény a kereslet. A szakértő szerint a második negyedévben így is várható egy legalább 1 milliárd eurós csomag piacra vitele, később pedig egy újabb 0,5-1 milliárd eurós értékesítés jöhet. A késés miatti kiesést átmenetileg a diszkont-kincstárjegyekkel lehet finanszírozni.

A piacon később csillapulhatnak a kedélyek, és Németh szerint akár az átmeneti megnyugvást is érdemes lehet kihasználni a kibocsátásra. Nem mindegy ugyanakkor, hogy milyen kamatfelárral tudjuk értékesíteni a kötvényeket: jelenleg a magas, 150 bázispont fölötti felár a jellemző, de az év második felében visszatérhet az 50 bázispontos szint. Sok függ azonban a gazdaságpolitikától, a konvergenciaprogram megvalósulásától is - mondja az ING elemzője.

Emelkedő kamatkiadások

Ebben az évben a pillanatnyi állapot szerint a tervezettnél 30 milliárd forinttal többet kénytelen költeni kamatkiadásokra a költségvetés - mondta Veres János. Korábban 1098,5 milliárd forintot terveztek kamatkiadásokra 2008-ra, ez emelkedhet mintegy 1129 milliárdra, miután az állampapírpiacon jelentősen megemelkedtek a hozamok.A tervezettnél nagyobb kiadás, amelynek másik része a népszavazásból vezethető le, nem növelheti az államháztartás hiányát - jelezte a tárca vezetője, hozzátéve, hogy a növekvő kiadások miatt belső átcsoportosításokat el tud képzelni.

"A mai számítások szerint az állampapírok hozamemelkedése, a március 9-i népszavazás, a népszavazás nyomán kieső bevételi tételek és a fennálló politikai fenyegetettség, ami a hitelmenősítők véleményében is megjelenik, több tízmilliárd forinttal terhelik meg a jövő évi költségvetést, így folyamatban van a jövő évi adóváltoztatásokra fordítható, tervezett 200-250 milliárd forintos összeg újraszámítása" - mondta a pénzügyminiszter.