Szigorú költségvetést akar az MNB

Magyarország számára a mielőbbi eurócsatlakozás lenne a legelőnyösebb, a kockázatokat szigorú költségvetési politikával, a versenyképesség növelését szolgáló reformokkal és egy közpénzügyi törvény elfogadásával kell csökkenteni - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadványában, amelyet a konvergenciafolyamatokról készítettek. A jegybank szakértői szerint kulcsfontosságú a tartósan alacsony költségvetési hiány.

A közös valuta bevezetése hosszabb távon az ország növekedési ütemének gyorsulását eredményezheti - fogalmaznak a jegybanki kiadvány szerzői. Figyelmeztetnek azonban a kockázatokra is, ahogyan azt néhány gyengébben teljesítő euróövezeti tagország, mint például Portugália, Olaszország példája mutatja.

Az elemzés szerint Magyarország előnyösebb gazdasági és exportszerkezete, rugalmasabb munkaerőpiaca és az euróövezet magjával való szorosabb külkereskedelmi kapcsolatai miatt kevésbé van kitéve egy gyenge euróövezetbeli teljesítmény kockázatának.

Szorosan összefügg az euró bevezetésével a költségvetés helyzete, hiszen az önálló jegybanki pénzpolitika feladása után a költségvetési politika lesz az egyetlen eszköz, amivel a gazdasági folyamatokat hatásosan befolyásolni lehet - hívják fel a figyelmet. Kulcsfontosságúnak nevezik tehát, hogy az eurócsatlakozás után az esetleges sokkok kezeléséhez szükséges költségvetési mozgástér álljon rendelkezésre.

A kiadvány szerint a magyar költségvetési politika ettől az állapottól egyelőre még messze van. Éppen ezért a költségvetés megerősítésének a maastrichti előírások teljesítése után is folytatódnia kell, és középtávon a bruttó hazai termék (GDP) fél százalékára kell csökkenteni a hiányt.

Az alacsony költségvetési hiány elérésében és későbbi megőrzésében a jegybank szerint nagy segítséget jelenthet egy megfelelő tartalommal és széles parlamenti támogatással elfogadott közpénzügyi törvény. Az intézményi garanciák megteremtésén túl azonban konkrét lépésekre is szükség van. A költségvetési kiigazítás tartósságát veszélyezteti, ha kedvezőtlenül hat a hosszú távú növekedésre.

A költségvetés megszilárdításának esélyeit ezért növelnék az olyan növekedésbarát intézkedések, mint a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése vagy a munkakínálatra negatívan ható ösztönzők visszaszorítása - fogalmaznak. A kihívás abban áll, hogy ezeket az intézkedéseket szigorúan úgy kell végrehajtani, hogy a hiány csökkenése a konvergenciaprogramban kijelölt pályán maradjon.