Növelte az inflációs előrejelzést a kormány

2008.03.19. 13:13

A kormány a korábbi 4,8 százalékról 5,9 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, az idei évre vonatkozó államháztartási hiány prognózisán viszont nem változtatott - jelentette be Veres János pénzügyminiszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón.

A módosított konveregenciaprogramban szereplő 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkentette a kormány a bruttó hazai termék (GDP) idei növekedésére vonatkozó prognózisát.

Szűkül a magyar export lehetősége is, ezért a korábban várt 12,9 százalékkal szemben várhatóan 11,5 százalékkal bővülhet az idén a kivitel.

Veres János megerősítette, hogy az államháztartás ESA és GFS szerinti hiánya nem változik a korábban prognosztizálthoz képest, az ESA hiány a GDP 4 százaléka, a GFS hiány önkormányzatokkal 4,4 százalék lesz.

A tárca azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek a konvergenciaprogramban szereplő 5,4 százalék helyett 7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek. Összességében a reálbérek a konvergenciaprogramnak megfelelően várhatóan 0,4 százalékkal nőnek az idén.

A változások okai elsősorban világgazdasági körülmények romlása, az amerikai és az EU tagországok növekedési kilátásainak romlása, valamint a hitelpiaci zavarok.

A pénzügyminiszter elmondása szerint a magasabb infláció magasabb adó- és járulékbevételeket hoz, ugyanakkor a reálkeresetek növekedésével együtt a nyugdíjak esetében is emelkedést eredményez. A magasabb bérpálya és infláció 30 milliárd forintos többletterhet jelent majd a nyugdíj-kifizetéseknél a központi büdzsének, míg a közszférában a bérek megemelkedése 10 milliárd forint többletkiadást okoz.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a módosított makropálya mennyiben változatja meg a jövő évre vonatkozó adó-elképzeléseket, a miniszter kifejtette: az ez év március 9-i népszavazás hatása, az újabb népszavazás esetleges kockázata, a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett fejlemények, valamint az állampapírpiacon az utóbbi hetekben tapasztalt események módosítják azt a mozgásteret, amelyben a kormány gondolkodhat az adóreform kapcsán.

Elmondta, ezek együttes hatása elérheti a 100 milliárd forintot is, vagyis ennyivel szűkülhet az adóteher-csökkenés korábban elképzelt nagysága. Korábbi nyilatkozatok szerint a következő évi adó- és járulékmérséklések révén 200-250 milliárd forinttal csökkentek volna a terhek.  

Veres János nyomatékosította, a kormány határozott abban a tekintetben, hogy csupán annyival lehet mérsékelni az adó- és járulékterheket, hogy az ne veszélyeztesse a konvergenciaprogramban 2009-re előírt, uniós normák szerinti 3,2 százalékos államháztartási hiány elérését.

Az elemzők szerint a kormány a reálisabb számokhoz igazodott, így nem okozott jelentős meglepetést a piacon. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy fogalmazott: "a kormány reálisabb szintre változtatta az előrejelzéseit". Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az idei évre várt inflációs adat felzárkózott a piaci előrejelzéshez, az éves gazdasági növekedés azonban még mindig optimistább a piaci várakozásoknál.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK