A forint gyengülése hajtja a törlesztőrészleteket

A legtöbb bank adósainak már ebben a hónapban nagyobb törlesztőrészletet kellett fizetniük devizaalapú hiteleik után, máshol viszont csak hónapok múlva lesz érezhető az utóbbi hetek forintgyengülésének hatása. Akad olyan bank is, amely több évre "elporlasztva" teszi alig észrevehetővé a tehernövekedést. Az [origo] összegyűjtötte, melyik pénzintézetnél mikor és hogyan jelentkezik az árfolyamváltozás hatása.

Az utóbbi hetekben sokkal gyengébbé és ingadozóbbá vált a forint árfolyama a meghatározó devizákhoz képest. Míg egy éve 245-250 forintot kellett adni egy euróért és 150-155 forint között volt a svájci frank árfolyama, addig az utóbbi hetekben az euró értéke többnyire 260 és 265 forint, a svájci franké 165 és 170 forint között mozgott. Ez az euró 6, a svájci frank mintegy 10 százalékos felértékelődését jelenti a forinthoz képest.

A két említett valuta ilyen jelentős erősödése kellemetlenül érintette azokat, akik korábban devizaalapú hiteleket vettek fel. Nekik ugyanis - bár bankonként és hitelenként eltérő módon - megnő a törlesztési kötelezettségük. Az [origo] összegyűjtötte, melyik bank hogyan módosítja a devizahitelek törlesztőrészleteit a forint gyengülése miatt.

A legtöbb bank azonnal emeli a törlesztést

A CIB Banknál is rögtön érvényesül a devizaárfolyam változásának hatása. A pénzintézet a devizában számon tartott törlesztőrészletet az annak esedékességekor érvényes devizaeladási árfolyamon számolja át forintra. Egy 15 éves futamidejű, 10 millió forint nagyságú, svájci frank alapú hitel törlesztőrészlete január 18-án az akkor érvényes 160,94 forintos devizaeladási frankárfolyammal számolt 82 655 forint, március 18-án az akkor érvényes 170,22 forintos árfolyammal számolva 83 071 forint volt.

Az Erste Bank minden hónap 15-én, vagy ha ez munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő munkanapon érvényes számlakonverziós devizaeladási árfolyamon számolja át forintra a devizahitelek törlesztőrészleteit. Ez az árfolyam a bank honlapján elérhető. Így a devizahitelek törlesztőrészletei olyan arányban nőnek, amilyen arányban a forint gyengül a hitel folyósításakori értékéhez képest.

Tervezhetővé tette a részleteket a K&H Bank

Többnyire a K&H Bank is azonnal érvényesíti devizahiteleinek törlesztésékor az árfolyamok változásait. A pénzintézet ügyfelei azonban forintban megadott fix összegű törlesztőrészleteket is választhatnak. Ebben akár több évre is rögzíthetők forintban a devizahitelek törlesztőrészletei, ám a hitel alapjául választott deviza árfolyamának változása ilyenkor is érvényesül. Ezt azonban az adósok nem havonta, hanem az általuk választott periódusnak megfelelően - legfeljebb évente, de az is lehet, hogy csak 6 évente - érzékelik. Így pontosan megtervezhetik, hogy havonta mekkora összeget kell nekik hiteltörlesztésre fordítaniuk.

Naprakészen érvényesíti a devizaárfolyamok változásait a devizahitelek forintban megadott törlesztőrészleteinél a KDB Bank. Emellett a pénzintézet az idei évtől áttért a devizakölcsöneinek lebegő kamatozású árazására. Ez azt jelenti, hogy a kamatok mértékét egy báziskamathoz, jellemzően 3 havi LIBOR-hoz kötik, és havonta módosítják. Így a devizapiaci kamatváltozások is legfeljebb egy hónapos késéssel érvényesülnek a törlesztőrészletekben.

Ugyanakkor az új devizahiteleknél a pénzintézet vállalja a törlesztőrészlet rögzítését forintban, majd euróban a teljes futamidőre. Ilyenkor az árfolyam kedvezőtlen alakulása esetén a törlesztőrészlet emelkedése helyett a futamidő válik hosszabbá.

A devizaárfolyamok változásával arányosan módosul a törlesztőrészletek nagysága az MKB Banknál. A pénzintézet felhívja a figyelmet arra, hogy a törlesztőrészlet nagyságát a törlesztés napján érvényes devizaárfolyam mellett a folyósítás napján érvényes árfolyam is meghatározza. Minél erősebb ugyanis a folyósítás napján a hitel alapjául szolgáló deviza, annál alacsonyabb az ügyfél törlesztőrészlete.

Többféleképp kezeli az árfolyamkockázatot az OTP Bank

Több bank kezeli az árfolyamváltozást

Minden hónap 4-én az azt megelőző munkanapon érvényes devizaeladási árfolyamon váltja át devizában tartozó ügyfelei havi törlesztőrészletét forintra ingatlanfedezetű hiteleinél az OTP Bank. A nem ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleknél a kölcsönfelvevő döntheti el, hogy 1-je és 28-a között a hónap melyik napján törleszt. A havi törlesztőrészletet akkor is az esedékesség előtti nap devizaeladási árfolyamán számítják át forintra.

Például egy 2007. december 27-én folyósított 15 éves futamidejű, 10 millió forint összegű, svájci frank alapú hitel 599 frank nagyságú törlesztőrészlete az aktuális devizaeladási árfolyamnak megfelelően a január 3-án érvényes 92 800 forintról március 3-ára 100 940 forintra nőtt.

A legalább 10 éves futamidejű, svájcifrank-alapú lakás- és jelzálog típusú hitelekre árfolyamgarancia igényelhető a pénzintézetnél. A 2008. február 27. óta benyújtott svájci frank alapú lakás- és jelzálog típusú hitelkérelmek esetén a hitelfelvevőknek 2008. február 27. és 2010. február 4. között törlesztőrészleteiket legfeljebb 168 forintos árfolyamon váltják át svájci frankra a garancia felhasználása esetén.

Az árfolyam-ingadozás hatásainak még alaposabb kivédésére díjmentesen havi azonos összegű törlesztőrészletek fizetését is választhatják az OTP Bank devizaadósai. A pénzintézet ilyenkor a hitel futamidejének az első része alatt nem módosítja a havi törlesztőrészleteket, a kamat-, kezelési költség- és árfolyamváltozásból eredő esetleges többletterheket a futamidő második szakaszában elosztva fizetteti meg az ügyféllel.

A fix törlesztőrészlet a hitel mellé fedezetként megkötött lakás-takarékpénztári szerződés idejéig, de legfeljebb 5 évig tarthat. Kivéve Világhitel esetében, melynél évente új, fix forintban megadott törlsztőrészletet állapítanak meg.

"Elporlasztja" az árfolyamváltozás hatását a Raiffeisen Bank

A többi pénzintézetétől gyökeresen eltérő módszert alkalmaz a Raiffeisen Bank. A pénzintézetnél a devizaalapú hitelek forintban számolt havi törlesztőrészleteit 6 hónapra előre rögzítik. A fél évig tartó kamatperiódus alatt a kamat és kezelési költség nem változik. A törlesztőrészletek árfolyamváltozásból adódó többleteit és hiányait a bank elszámolja a tőketartozás javára vagy terhére, így azok akár ki is egyenlíthetik egymást.

Még tartós árfolyamváltozás esetén is csak kisebb mértékben módosul a havi befizetési kötelezettség. A bank ugyanis az árfolyamváltozás hatásait a fennmaradó tartozáshoz adja, vagy abból vonja le. A bank az így módosuló tartozás nagysága alapján határozza meg a következő hat hónapban fizetendő törlesztőrészlet nagyságát. Ez a módszer időben elosztja az árfolyamváltozások hatásait, és jelentősen mérsékli a nagy ingadozások közvetlenül érezhető hatását. Így még egy tartós árfolyamváltozás tartozásnövelő hatás hatása is "elporlasztódik".

A hitel futamidejének első két évében állandó marad a törlesztőrészlet, és azt követően is évente állapítják meg nagyságát a pénzintézet svájci frank alapú, jövedelemigazolással igényelhető Rugalmas hiteleinél. Így az árfolyamváltozás hatása két évig egyáltalán nem érzékelhető. A bank ezeknek a hiteleknek az esetében is "elporlasztja" az árfolyamváltozás hatását.