Háromfelé összpontosít a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az idén három területre összpontosít felügyeleti tevékenysége során: a likviditásra, a kockázati transzferekre és a felügyelt intézmények belső irányítására - tette közzé a PSZÁF honlapján.

A likviditás követelménye a fizetőképesség folyamatos fenntartását jelenti, vagyis azt, hogy a pénzügyi intézmény mindig és teljes mértékben eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, illetve képes legyen új tranzakciókat elvégezni a hitelkereslet függvényében, vagy más kedvező befektetési lehetőségek esetén (operatív likviditás).

A likviditás kiemelt kezelését nemzetközi oldalról a 2007-ben elkezdődött subprime-válság és annak közvetett és közvetlen hatásai, a közelmúlt nagy bankbotrányai (Northern Rock), hazai oldalról pedig a lakosság növekvő eladósodása indokolja a felügyelet szerint.

A kockázati transzfer valamely pénzügyi pozíció valamely kockázatának másik fél részére történő áthárítása, értékesítés vagy fedezeti ügylet útján. Az értékesített kockázat fajtája szerint lehet hitel-, piaci- vagy például eseménykockázat, a kockázati transzfert megvalósító termék pedig pénzügyi garancia, biztosítás, származtatott termék, illetve értékpapírosított kockázati termék.

A kockázati transzfereket megtestesítő termékek az utóbbi években kezdtek hódítani a magyar pénzügyi szektorban. Ilyenek például a befektetési egységekkel kombinált biztosítások, a kombinált bankbetétek, a lakáshitelekkel kombinált életbiztosítások, amelyek száma folyamatosan növekszik.

Bővülnek a banki refinanszírozású pénzügyi vállalkozások egyre kockázatosabb ügyfélkihelyezései is, továbbá a csoporton belüli kockázati transzfer is egyre gyakoribb, ezért tartja a felügyelet fontosnak az ilyen konstrukciókban, tevékenységekben rejlő kockázatok kiemelt kezelését.

Kiemelten fontosnak tartja a felügyelet a felelős belső irányítást is. A PSZÁF értelmezésében a felelős belső irányítást a megfelelő szervezeti felépítés, testületi rendszer kialakításával és működtetésével, az irányítási (management) és felügyelési (supervision) funkciók gyakorlásával biztosítják az intézmények.

A felelős belső irányítás (internal governance) a felelős vállalatirányítás (corporate governance) részeként értelmezendő, és annyiban szűkebb annál, hogy nem fedi le a tulajdonosokkal és az intézmény egyéb partnereivel való kapcsolatokat.