Kitart az EKB a jelenlegi kamatszint mellett

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet szerdán gyakorlatilag ismét kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét, amikor az erős inflációs kockázatról és a gazdasági növekedés nem túl vészes lassulásáról beszélt az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságának tartott, tavaszi beszámolójában.

Külön részletezte, hogy a mostani bankközi hitelpiaci bonyodalmakra a banknak nem pénzügypolitikai döntésekkel kell reagálnia, hanem a pénzügypolitikáját megvalósítva, nyíltpiaci manőverekkel kell lefelé terelnie a bankközi kamatokat, mert különben téves jelzést küldene a piacnak az inflációs várakozások szempontjából.

Korábban a német Ifo gazdaságkutató intézet közgazdászai, az Ifo vártnál jobb márciusi vállalati hangulatmutatóját kommentálva, maguk is úgy vélték, hogy - legalábbis a német gazdaságban - talán nincs is szükség kamatcsökkentésre a vártnál nagyobb lendület fenntartásához.

A "nem elsőrendű válság" tanulságait levonva Trichet követelte, hogy pénzintézetek hozzák nyilvánosságra kockázataikat, és tartsanak fenn megfelelő tőkemegfelelési és likviditási szinteket. Javasolta, hogy a nemzetközi hitelminősítők javítsák és bővítsék információszolgáltatásukat, evégett Trichet esetleg kormányzati intézkedéseket is lehetségesnek tart.

Az euróövezetben februárban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly februárban. A februári ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta haladja meg az EKB legföljebb 2 százalékos célját. Trichet szerint a célt meghaladó infláció tartósabbnak ígérkezik a korábban vártnál.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

A bankelnök megerősítette az EKB e hónap elején kiadott, új előrejelzését, amely szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.

Az EKB e hónap elején kiadott, új előrejelzése szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható az euróövezetben. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.