Válsággal fenyeget a drága rizs Ázsiában

A rizs emelkedő ára és az apadó készletek aggodalmat okoznak szerte Ázsiában. Több ország befagyasztotta a kivitelét, a politikusok takarékosságra kérik az embereket, és egyes helyeken lázadások lehetőségére figyelmeztetnek. A rizs 50 százalékkal drágult az elmúlt 2 hónapban, az ár minimum megduplázódott 2004 óta.

A drágulásért a gyarapodó ázsiai népesség bővülő kereslete mellett az energia- és tápszerköltségek emelkedését okolják, de a betegségek és a klímaváltozás is szerepet játszik a folyamatban. Vannak olyan félelmek, hogy a közeli jövőben újabb 40 százalékos drágulás jöhet. A drágaság persze a legszegényebbeket érinti a legérzékenyebben. A magas árak miatt a segélyügynökségek büdzséje igencsak feszített, így gond lehet például az észak-koreai ellátmánnyal is (atomkísérletekre azért még futja). A Thaiföldön élő közel 150 ezer mianmari menekült ellátását is korlátozni kell. Az árak Bangladesben csaknem duplázódtak egy év alatt, amiben a ciklonoknak és áradásoknak is volt szerepük. Ázsiában kivételesnek számít Japán helyzete, amely a rizstermelés csökkentését bátorítja: itt csökkentek az árak, mivel a nép a hagyományos zöldség helyett egyre több kenyeret eszik.

Kérés a gyorséttermekhez

Főleg a Fülöp-szigetek lehet bajban, amely amúgy is a világ legnagyobb rizsimportőre - írja az Economist. Az ország a hetvenes években még exportra is termelt, de azóta sok egykori vetési területet kivontak a termelésből. A Fülöp-szigeteken drasztikus lépésekre kényszerültek, például a politikusok rizstermesztésre fognák a 100 legnagyobb vállalatot is. A kormány egy tisztviselője arra kérte a népet, hogy ne dobják ki a tányér szélén maradt rizst, a gyorséttermeket pedig arra, hogy a szokásos adagnak csak a felét mellékeljék köretként. A kormányfő, Gloria Macapagal Arroyo szigorúbban fellépne az ármanipuláció, a felhalmozás és a nyerészkedés ellen.

Thaiföld a világ legnagyobb rizsexportőre, az itteni földművesek mégsem örülnek felhőtlenül a magasabb áraknak, ugyanis egyre értékesebb rizsültetvényeiken egyre gyakrabban garázdálkodnak tolvajok. Ezenkívül a műtrágya, a rovarirtók és a munkaerő is sokat drágult. A Fülöp-szigetek nemrég Vietnammal, a második számú exportőrrel megállapodást kötött az ellátás garantálásáról. A különféle kitételek azonban, amelyekhez Vietnam a szerződésben ragaszkodott, azt mutatják, hogy inkább afféle presztízsmentésről, mint biztos ígéretről van szó. Vietnam, India, Egyiptom és Kambodzsa is nemrég exportkorlátozásokat jelentett be, hogy belföldön valamelyest megfékezze az alapvető élelmiszer drágulását. Ez persze még nehezebbé teszi azon, főleg afrikai és más ázsiai országok helyzetét, amelyek igencsak rászorulnak a behozatalra.

Politikai következmények

Néhány évvel ezelőttig az egyre nagyobb ázsiai népesség növekvő keresletét egyre nagyobb hozamokkal még ki tudták elégíteni. A rizstermelés legutóbbi megingása azonban megfordította a csökkenő árak tendenciáját, a világ készleteit pedig jó három évtizedes mélypontra lökte. Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint jelenleg csak fele annyi rizs van raktáron a világban, mint amennyi az ezredfordulós csúcs idején volt. Mindez ráadásul a szegénység kiújulásához vezethet Ázsiában, ami bizonyosan politikai következményekkel is jár majd. A Fülöp-szigeteken már voltak tiltakozó megmozdulások, és aktivisták már lázadások lehetőségére is figyelmeztetnek, az ázsiai segélyszervezetek pedig az éhezés terjedése miatt aggódnak - számol be a CNN. A növekvő elégedetlenséget meglovagolva valószínűleg több országban utcai megmozdulásokat szervez az ellenzék is. Indonéziában tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy farmerjei védelmében korlátozza a rizs importját. Ezt az alacsony árak idején vezették be, de vélhetően már akkor is többet ártott a sok és szegény rizsevőnek, mint amekkora hasznot az ország gazdaságának hozott.

Forrás: MTI

Az Economist Mianmar példáját hozza föl arra, hogy a földrajzi-klimatikus adottságokon kívül a kormányzati kompetencia is alaposan befolyásolja az Ázsiában igen fontos rizstermesztés helyzetét. Az egykor a világ legnagyobb exportőrének számító ország ugyan még ma is többletet termel rizsből, de lakosainak jelentős része éhezik. A lap szerint mindezt a diktatórikus politikai vezetés okozta, amely legalább annyira inkompetens, mint amennyire brutális. A Nemzetközi Rizskutató Intézet szakértője, Robert Zeigler szerint az ázsiai országok kezdik fölélni a korábbi évtizedekben végigvitt mezőgazdasági zöld forradalom eredményeit, alig költenek kutatásra, az öntözésre és egyéb támogatásokra. Az iparosodás oltárán a mezőgazdaság komoly áldozatokat szenvedett el.

Kína az infláció ellen

Kína a világ legnagyobb rizstermelője, de készletét szinte teljes egészében saját piacán tartja. A világ legnépesebb országa igyekszik nyomott árakat fenntartani. A másfél milliárd lakosú állam pénteken bejelentette, hogy többet fog fizetni a rizs- és búzatermelőknek, hogy ösztönözze a termesztést és hogy így némileg fékezze az inflációt, amely csak az élelmiszerek esetében 23,3 százalékon állt februárban éves szinten. Ezenkívül az országban befagyasztották a rizs, az étolaj, a gázolaj, a villamos energia, a tömegközlekedés árát is. Az emelkedő árak súlyosan érintették a bevételeinek felét még mindig élelmiszerre költő kínaiak tömegét, ez pedig nyugatlanná tette az olimpiát rendező állam kommunista vezetését, miszerint ez veszélyeztetheti a sugározni kívánt imázst. Ezenkívül az 1980-as és '90-es években az infláció tüntetésekhez vezetett Kínában, amit az állam vezetői még ma is nehezen tolerálnának.