Csak az �v v�g�re j�n ki a n�veked�si "g�d�rb�l" a magyar gazdas�g - �ll a GKI Gazdas�gkutat� Zrt.-nek az Erste Bank egy�ttm�k�d�s�vel k�sz�lt el�rejelz�s�ben. A kutat�int�zet szerint az infl�ci� is csak az �v v�g�n lassul sz�mottev�en. Emellett a kamatok cs�kken�se �s a forint er�s�d�se is csak akkor v�rhat�, ha stabiliz�l�dik addigra a vil�ggazdas�g.

V�ls�ghelyzetbe ker�lt id�n tavasszal a vil�ggazdas�g a GKI szerint. Ennek h�tter�ben a magas �s emelked� �lelmiszer-, nyers- �s f�t�anyag�rak, a doll�r gyeng�l�se, az amerikai gazdas�g recesszi�j�nak vesz�lye (vagy t�nye) �s a nemzetk�zi p�nz- �s t�kepiaci turbulenci�k h�z�dnak meg. A portf�li�v�ls�g hitel-, majd likvidit�si v�ls�gba ment �t, s p�nik n�lk�li folyamatos bizalmatlans�got �s es�st okoz a p�nz- �s t�kepiacokon.

Mindez - a t�lf�t�tt belpolitikai k�zdelemmel egy�tt - nehez�ti a konvergenciaprogram v�grehajt�s�t. A forint �rfolyama az idei �v els� negyed�v�ben a kor�bbin�l 4 sz�zal�kkal gyeng�bb szinten stabiliz�l�dott, mik�zben a r�gi� t�bbi valut�ja er�s�d�tt.

A forint a GKI szerint csak az �v m�sodik fel�ben er�s�dhet, �s csak akkor, ha �jabb nemzetk�zi sokkok nem t�rt�nnek. A tavalyin�l gyeng�bb, �ves �tlagban 257 forintos eur��rfolyam val�sz�n�. A 10 �ves �llampap�r kamatfel�ra 2007 augusztusa �ta 200 b�zispontr�l 380 b�zispontra ugrott, m�g a t�bbi visegr�di orsz�g� j�val alacsonyabb szintr�l csak mintegy 50 b�zisponttal emelkedett. Vagyis az elm�lt f�l �vben Magyarorsz�g meg�t�l�se romlott.

A tov�bb javul� bels� �s k�ls� egyens�ly, az infl�ci� cs�kken�se, a nem t�l gyors b�rki�raml�s �s a k�vetkez� �vek szigor� �llamh�ztart�si tervez�s�t el�seg�t�, t�rv�nybe foglalt k�lts�gvet�si szab�lyok megalapozhatj�k a kamatok m�sodik f�l�vt�l lehets�ges cs�kkent�s�t. Addig azonban id�leges kamatemel�s val�sz�n�. Az �v v�gi alapkamat 7-7,5 sz�zal�k lehet. Ez a tavalyival azonos szint, mik�zben az infl�ci� az �v v�g�re 2,5 sz�zal�kponttal cs�kkenhet.

Tov�bb dr�gul az �lelem �s az energia

A kutat�int�zet szerint az infl�ci� id�n �ves �tlag�ban 6-6,5 sz�zal�kra lassul. Az �lelmiszerek �s a h�ztart�si energiahordoz�k �ra azonban b�ven 10 sz�zal�k f�l�tti �temben emelkedik. A g�z �ra f�leg a vil�gpiaci dr�gul�s miatt ak�r 30 sz�zal�kkal, a villamos energi�� mintegy 10 sz�zal�kkal, a t�vf�t�s� az �v m�sodik fel�ben 10-15 sz�zal�kkal emelkedhet. Az infl�ci� tavaly decemberi 7,4 sz�zal�kr�l az idei �v v�g�re 5 sz�zal�k k�rny�k�re m�rs�kl�dik a GKI szerint.

Az �zleti szf�ra brutt� b�rn�veked�se az Orsz�gos �rdekegyeztet� Tan�cs �ltal javasolt 5-7,5 sz�zal�kos s�v fels� �rt�k�n�l kiss� magasabb, 8 sz�zal�kos, a k�zszf�r�� 7 sz�zal�kos lesz. A brutt� �s a nett� keresetek n�veked�se k�z�tt k�zel 1 sz�zal�kpontos elt�r�s v�rhat�.

�gy id�n mintegy 6,2 sz�zal�kos infl�ci� mellett a re�lkeresetek 0,5-1 sz�zal�kkal emelkednek. A nyugd�jak re�l�rt�ken 1 sz�zal�kkal n�nek. A v�llalkoz�si szektorban a foglalkoztat�s enyh�n n�, a k�lts�gvet�siben cs�kken. A 2007 v�g�n megemelkedett munkan�lk�lis�gi r�ta az �v v�g�re kiss�, 7,5 sz�zal�kra cs�kken.

A leglassabb lesz az orsz�g az uni� �j tag�llamai k�z�l

A gazdas�gi n�veked�s �teme 2008-ban is messze elmarad a t�bbi �j uni�s tag�llam�t�l. R�ad�sul a gyorsul�s az I. negyed�vben m�g nem lesz �rz�kelhet�. Az agr�rszf�ra id�j�r�si okok miatti 2007-es visszaes�s�nek ellent�telez�d�se csak a ny�ri h�napokt�l lehets�ges.

A k�zszolg�ltat�sok �s a kiskereskedelem cs�kken�se tavaly az els� negyed�v ut�n lett mark�ns, �gy az �v elej�n a b�zis m�g viszonylag magas. Az �p�t�ipar �jra�led�s�t seg�t� uni�s t�mogat�sok hat�sa is ink�bb csak a ny�r elej�t�l v�rhat�. Ugyanakkor az iparban a roml� eur�pai konjunkt�ra alapj�n - a kedvez� janu�ri adat ellen�re - ink�bb a tavalyi utols� h�napok 5-6 sz�zal�kos n�veked�s�hez hasonl� dinamika felt�telezhet�.

Tov�bbra is viszonylag kedvez� fejl�d�s v�rhat� az �zleti szolg�ltat�sok t�bbs�g�ben. 2008-ban a brutt� hazai tem�k (GDP) eg�sze 2,5-3 sz�zal�kkal, a mez�gazdas�gon �s a k�zszolg�ltat�sokon k�v�li szektorok egy�ttes teljes�tm�nye 3,3 sz�zal�kkal n�. Mik�nt a 2007. �vi lassul�sban, �gy a 2008. �vi gyorsul�sban is nagy a nem ism�tl�d� t�nyez�k szerepe.