Az euróövezetben márciusban átlagosan 3,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában hétfőn előzetes becslésként. Az elemzők 3,3 százalékot jósoltak. A márciusi ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, úgyhogy a mostani szintek gyakorlatilag kizárják a kamatcsökkentést. Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-re 1,2-2,4 százalékra számított.

Az év eleji euróövezeti gazdasági mutatók általában nem túl rosszak, az ipari termelés éves szinten elég erősen nőtt is, rácáfolva a lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben. Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Az EKB március elején kiadott, új előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a legutóbbi, novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben, az EU statisztikai hivatalának legutóbbi, második becslése szerint, a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt. Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet okozza majd, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.