�jraindul a legs�lyosabb Postabank-per

2008.04.04. 6:33

A F�v�rosi B�r�s�g Gazdas�gi Koll�gium�ban p�nteken �jra indul az a k�rt�r�t�si per, amelyet a magyar �llam �s t�rsai h�t �ve ind�tottak a p�nzint�zet egykori k�nyvvizsg�l� c�gei ellen. Az elj�r�s t�tje 132 milli�rd forint.

Az �j elj�r�s az�rt indul, mert id�n m�rcius 2-�n a F�v�rosi �t�l�t�bla m�sodfok� hat�rozat�ban megalapozatlans�g miatt hat�lyon k�v�l helyezte a F�v�rosi B�r�s�g els�fok� �t�let�t, �j elj�r�sra utas�totta a F�v�rosi B�r�s�got �s joger�sen elutas�totta a r�szv�nyek n�v�rt�k�nek cs�kken�s�vel kapcsolatos �llami k�rig�nyt.

A Postabank kor�bbi k�nyvvizsg�l�i ellen 2001 janu�rj�ban a p�nzint�zet nagyr�szv�nyesei ind�tottak k�rt�r�t�si pert. Els�rend� felperesk�nt a legnagyobb tulajdonos, a magyar �llam szerepel. Kezdem�nyez� m�g az �PV Rt., a Magyar Fejleszt�si Bank, a Magyar Posta, a Magyar Villamosm�vek Rt., a Szerencsej�t�k Rt. �s az eg�szs�g-, illetve a nyugd�j-biztos�t�si �nkorm�nyzat jogut�dak�nt a magyar �llam.

Alperes a Deloitte & Touche K�nyvvizsg�l� �s Tan�csad� Kft., az Arthur Andersen Ad�- �s Vezet�si Tan�csad� Kft., valamint a Prudentia K�nyvvizsg�l� �s Tan�csad� Kft. A Prudentia 1994-1996 k�z�tt v�gezte a Postabank k�nyvvizsg�lat�t, �m az 1996-os m�rleget m�r az Arthur Andersen hiteles�tette az 1997-es k�zgy�l�sen, a febru�ri bankp�nik ut�n. K�s�bb pedig a Deloitte lett a Postabank k�nyvvizsg�l�ja.

A Postabank alperesek �ltal hiteles�tett m�rlegei alapj�n t�rt�nt az 1997-es, illetve 1998-as t�keemel�s, majd a p�nzint�zet konszolid�ci�ja, amelyek �sszess�g�ben mintegy 170 milli�rd forintj�ba ker�ltek az �llamnak.

Csaknem 170 milli�rdot k�vetelt az �llam

A felperesek keresetlevele szerint a k�nyvvizsg�l� t�rsas�gok az 1995 �s 1998 v�ge k�z�tti id�ben probl�mamentesnek min�s�tett�k a p�nzint�zet gazdas�gi, p�nz�gyi helyzet�t. Jelent�seik szerint a bank �ves besz�mol�i szab�lyosak �s val�s�gh�ek voltak. Ezzel a felperesek szerint a k�nyvvizsg�l�k hozz�j�rultak ahhoz, hogy az �zleti vil�g a val�s�gt�l elt�r� t�j�koztat�st kapjon a Postabankr�l.

A per kezdem�nyez�i k�tfajta jogc�men �sszesen mintegy 170 milli�rd forint k�rig�nyt ny�jtottak be. Egyr�szt a Postabank-r�szv�nyek n�v�rt�k�nek cs�kken�s�ben megnyilv�nul� 34,6 milli�rdos vagyonveszt�s, m�sr�szt pedig a p�nzint�zet 1998. december 30-ai rendk�v�li k�zgy�l�s�n t�rt�nt alapt�ke-emel�ssel �sszef�gg�, mintegy 132 milli�rd forint konszolid�ci�s k�r miatt.

Egyszer m�r elmarasztalt�k a Deloitte-ot

Az els� t�rgyal�s 2001. j�lius 7-�n volt a F�v�rosi B�r�s�gon, �s csak 2005. m�jus 31-�n sz�letett meg az els� hat�rozat. A b�r�s�g els� fok�, k�zbens� �t�lete szerint az Arthur Andersen �s a Prudentia eset�ben elutas�totta a keresetet, ugyanakkor kimondta, hogy a Deloitte �s a magyar �llam �tven-�tven sz�zal�kban felel�s a bek�vetkezett k�r�rt.

Ez azt jelenti, hogy csak a felel�ss�g megoszl�s�nak k�rd�s�ben sz�letett d�nt�s, a per �rt�k�ben nem. A b�r�s�g akkor mindk�t k�rig�ny�eset�ben meg�llap�totta a Deloitte felel�ss�g�t. Az �t�let indokl�sa szerint a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy vesztes�ges a Postabank, az els�rend� alperes viszont k�sve adott t�j�koztat�st.

M�sodfokon �jrakezd�sr�l d�nt�ttek

Fellebbez�sek miatt ker�lt az �gy m�sodfokon a F�v�rosi �t�l�t�bl�ra, amely 2007. m�rcius 2-�n joger�sen elutas�totta a r�szv�nyn�v�rt�k-cs�kken�ssel kapcsolatos�34,6 milli�rd forintos k�rig�nyt mindh�rom k�nyvvizsg�l� c�g vonatkoz�s�ban. Ugyanakkor a 132 milli�rd forintos konszolid�ci�s k�rt illet�en megalapozatlannak tal�lta �s hat�lyon k�v�l helyezte az els�fok� �t�letet, valamint �j elj�r�sra utas�totta a F�v�rosi B�r�s�got mindh�rom alperes vonatkoz�s�ban.

A per �gy m�r h�t �ve folyik z�rt ajt�k m�g�tt. A t�rgyal�sokat eddig ugyanis �zleti titok c�m�n a nyilv�noss�g kiz�r�s�val tartott�k meg, csup�n a hat�rozatok kihirdet�se volt nyilv�nos.

Ha az �llam nyer, akkor is fizethet

A jogvit�r�l - az az�ta a Magyar Nemzeti Bank eln�k�v� kinevezett - Simor Andr�s 2005-ben m�g a Deloitte eln�kek�nt az egyik napilapnak azt mondta, akkori c�ge nem felel�s a k�r�rt. Az akkori korm�ny�l�sek jegyz�k�nyvei ugyanis arr�l tan�skodnak, hogy az �llam tiszt�ban volt a Postabank 1997-es rossz anyagi helyzet�vel, �gy ennek tudat�ban v�s�rolt r�szv�nyeket. K�s�bb pedig szint�n a t�nyek ismeret�ben juttatott a korm�ny a hitelint�zetnek m�k�d�k�pess�ge fenntart�sa �rdek�ben �ppen 150 milli�rdot - ez�rt nem felel�s a k�nyvvizsg�l�. Kil�t�sba helyezte, ha k�s�bb m�gis joger�sen meg�llap�tj�k az anyagi felel�ss�g�ket, akkor a nekik adatokat szolg�ltat� Postabankon fogj�k azt sz�mon k�rni.

A Postabank jogut�d-tulajdonosa ugyan az osztr�k �rdekelts�gben �ll� Erste Bank, �m a magyar �llam a Postabank elad�sakor garanci�t v�llalt arra, hogy a hitelint�zet kor�bbi tev�kenys�g�b�l sz�rmaz�, esetleges k�telezetts�gek�rt meghat�rozott k�rben j�t�ll. �gy el�fordulhat, hogy amit a Deloitte kifizet, azt k�s�bb az �llamon hajtja majd be.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK