Az EKB ismét kizárja a kamatcsökkentést

Az Európai Központi Bank (EKB)igazgatótanácsának egyik tagja pénteken ismét kizárt bármiféle lehetőséget a kamatcsökkentésre. Az Egyesült Államokban más a helyzet, mint Európában. A Fed azért csökkentette a kamatot, hogy enyhítse a lakóingatlan-tulajdonosok gondjait. Ott teljesen más a helyzet, és ezért más a (pénzügy)politika is - idézte az EKB igazgatótanácsának tagját, Nout Wellinket a Het Financieele Dagblad című holland gazdasági lap pénteken.

Az EKB jövő csütörtökön tartja következő kamatdöntő értekezletét.

Az euróövezetben márciusban átlagosan 3,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában hétfőn előzetes becslésként. A márciusi ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben.

Az év eleji euróövezeti gazdasági mutatók általában nem túl rosszak, az ipari termelés éves szinten elég erősen nőtt is, rácáfolva a lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben. Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult.

Idén 1,3-2,1 százalék közt várják a növekedést

Az EKB idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben - az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz -, az évi átlagos inflációt 2,6-3,2 százalék között várja. Az Európai Bizottság 1,8 százalékos GDP-növekedésre és 2,6 százalékos évi átlagos inflációra számít.

Tavaly átlagosan 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben a 2006-os 2,8 százalék után, amely hatéves rekord volt.

Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) tavaly szeptemberben kezdte a csökkentést, irányadó szövetségi napikamatcélját azóta 2,25 százalékra vitte le 5,25 százalékról. Az infláció ugyan az Egyesült Államokban is viszonylag magas, de a Fedet jobban aggasztják a gazdasági kilátások. Az IMF hivatalosan jövő héten megjelenő új előrejelzéseiből már kiszivárogtatott számok szerint az Egyesült Államok GDP-növekedési lehetőségét 0,5 százalékra tartja a januárban jósolt 1,5 százalék helyett a nemzetközi pénzintézet. A Fed elnöke, Ben Bernanke maga szerdán, kongresszusi beszámolójában, recesszió lehetőségét pedzegette az első félévben.

A gyenge lakossági kereslet lassítja a GDP növekedését

Valószínű, hogy az euróövezetben a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.