Részletesen kidolgozott modell létezik arra, hogy Magyarországon, illetve általában a térségben olyan közhasznú bérlakások épüljenek, amelyek bérleti díja havonta 2-2,5 euró négyzetméterenként, azaz egy 70 négyzetméteres lakás esetében 36-44 ezer forint. A rendszer eredetije Ausztriában régóta sikeresen működik, nálunk mégsem történt még semmi.

Mindenekelőtt szemléletváltás kellene ahhoz, hogy Magyarországon nagyszámú, megfizethető tarifájú bérlakás épülhessen. A viszonyokra jellemző az az eset, amikor a Társaság a Lakásépítésért Egyesület - építőanyag-gyártó cégek lobbiszervezete - magyar parlamenti képviselőket ismertetett meg Bécsben az osztrák szisztémával, és az előadások után feltett egyetlen kérdés így hangzott: "Kaphatunk-e még egy sört?"

A román építésügyi minisztérium már konkrét megrendelést adott a kelet-európai viszonyokra átültetett modellt kidolgozó, osztrák IIBW-nek (Ingatlan-, Építés- és Lakásügyi Kutatóintézet), Albániából egy nagyváros polgármestere - korábbi bécsi nagykövet - szeretne együttműködni, de van érdeklődés Bulgáriából, Litvániából, Montenegróból és Ukrajnából is. A lengyelek pedig néhány elemet már korábban bevezettek.

Régóta íródó koncepció

Idehaza az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban hosszú ideje készül - a vásárlás helyett a lakhatás segítésének jegyében - egy bérlakás-fejlesztési koncepció, de egyelőre nem tudni, mikor lesz kész, és mi áll majd benne. Kérdésünkre Schranz Edit, az ÖTM sajtófőnöke annyit árult el róla, hogy nemcsak lakbérfizetési, hanem bérlakás-építési támogatást is felvázol, és külföldi példákat is figyelembe vesz.

Az Ecorys kutatóintézet már 2005-ben megállapította, hogy a szociális lakásépítés eszközeinek fejlődése az átmeneti szakasz végéhez ért, nagy mennyiségű bérlakás építésére van szükség. A Városkutatás Kft. 2006-ban konkrét tervezetet készített az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal megbízásából. A hivatalt azóta megszüntették, az osztrák mintát is alapul vevő dolgozat írott malaszt maradt. Igaz, a kft. manapság egy újabb, a témába vágó tanulmányon dolgozik, szintén megbízás alapján - tudtuk meg Hegedüs József ügyvezetőtől.

Annak alapján, amit az ausztriai bérlakásrendszerben dolgozó kormányzati és független szakértők mesélnek, Magyarországon is beválhatna egy hasonló elképzelés. Hogy szükség lenne rá, nem kérdés: a bérlakások aránya egész Európában nálunk a legalacsonyabb (a teljes lakásállományon belül 9 százalék - az EU-átlag 58), ami egyebek mellett visszafogja a munkaerő mobilitását és óriási jelzáloghitel-terheket ró a lakosságra.

Már csak nevükben bérházak

A TLE felmérése szerint legalább háromnegyed millió honfitársunk lakna szívesen bérlakásban. Többen is lehetnének, de a szó "akusztikája" nálunk elég rossz - jóllehet valaha nagy becsületük volt a budapesti bérlakásoknak. A még Ferenc József idején kialakított rendszer, a Belváros megannyi, máig álló bérházával, a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű embereknek adott otthont, a jól megfizetett munkástól a bankárig.

A tanácsi bérlakások rendszerváltás utáni, tömeges privatizálása súlyos következményekkel járt. Azóta a piaci alapon működtetett, drága bérlakások mellett gyakorlatilag csak úgynevezett szociális bérlakások vannak, amelyek többnyire kicsi, rossz állapotú, alacsony presztízsű környezetben lévő otthonok. Némelyik önkormányzat ugyan igyekszik újakat építtetni, de ezek mennyisége elhanyagolható, a helyhatóságoknak nincs elég pénzük e célra.

Nem véletlen, hogy az MFB két éve, önkormányzatok számára bevezetett, kedvezményes kamatozású bérlakás-hitelprogramjának 60 milliárd forintos keretéből eddig összesen 900 milliót vett fel két vidéki város és hét község, 70 bérlakás építésére. Az MFB már azzal elégedett lenne, ha az idén 2-3 milliárd forintot sikerülne kihelyeznie a még meglévő 59 milliárdból - válaszolták érdeklődésünkre a banknál. (A fenti számok alapján persze ennyit is nehéz elképzelni.)