Kov�cs L�szl�, az Eur�pai Uni� ad�- �s v�m�gyi biztosa - kor�bbi mnagyar k�l�gyminiszter - b�zik abban, hogy a k�lf�ldi bankokban tartott bet�tek forr�sad�j�nak be�temezett emelked�s�vel n�h�ny �ven bel�l megsz�nhet a banktitok az EU �sszes tagorsz�g�ban. T�voli ad�paradicsomokkal is folynak m�r t�rgyal�sok.

Kov�cs L�szl� ad��gyi biztos osztr�k lapoknak adott - a Die Presse �s a Der Standard p�nteki sz�m�ban megjelent - nyilatkozat�ban elmondta azt is, hogy a n�met-liechtensteini ad�konfliktus hat�s�ra kor�bban, az �v v�ge helyett m�r most m�jusban a bizotts�g el� t�rja azt a szak�rt�i jelent�st, amely az �j kamatad�-ir�nyelvet taglalja.

A jelenleg �rv�nyben l�v�, a 2005 �s 2011 k�z�tti id�szakot fel�lel� ir�nyelv alapj�n m�k�d� rendszerben h�rom EU-tagorsz�g, Ausztria, Belgium �s Luxemburg kiv�telezett helyet alkudott ki mag�nak. Nem szolg�ltatnak ki adatokat a k�lf�ldi �gyfelek n�luk lek�t�tt bankbet�tjeir�l, cser�be megad�ztatj�k �ket: a kamatj�vedelem ut�n fizetend� forr�sad� jelenleg 15 sz�zal�kos, ennek h�romnegyed r�sz�t a h�rom orsz�g �tutalja azoknak az EU-s t�rs�llamoknak, ahonnan a bet�tesek sz�rmaznak. A k�lf�ldiek lek�t�seire kir�tt forr�sad� kulcsa id�n j�liust�l 20 sz�zal�kra, majd 2011 j�lius�t�l 35 sz�zal�kra n�.

Az EU-biztos �gy v�li, a k�zb�ls� kulcs tal�n m�g elfogadhat� az �rintettek sz�m�ra, �m a 35 sz�zal�kos szint - j�zan �sszel m�rlegelve - m�r nem fogja meg�rni. "Biztosra veszem, hogy akkor mindh�rom orsz�g komolyan elgondolkodik majd azon, �rdemes-e fenntartania a banktitok int�zm�ny�t" - mondta a nyilatkozatban. Utalt arra, hogy Belgiumb�l m�ris kedvez� jelz�sek �rkeznek.

Ausztri�ban a hazai �gyfelek 25 sz�zal�kos ad�t fizetnek a kamathozamok ut�n. Ha az osztr�k p�nz�gyi korm�nyzat a banktitok meg�rz�se mellett d�nt, 2011 j�lius�t�l a hazai �gyfelek sz�m�ra is 35 sz�zal�kra kell emelnie az ad�kulcsot, mert k�l�nben az EU-�llampolg�rok megk�l�nb�ztet�se miatt bizotts�gi elj�r�st kock�ztat.

Kov�cs L�szl� szerint az emel�s biztosra vehet�en tiltakoz�st �s ellenkez�st v�ltana ki a hazai �gyfelekb�l. Ha ellenben Ausztria k�sz lenne elfogadni a fejlett orsz�gokat t�m�r�t� OECD norm�it, �s a j�v�ben azok alapj�n kiszolg�ltatni a banki adatokat, akkor saj�t hat�sk�rben hat�rozhatna a kamathozamokat terhel� ad�szintr�l - vagyis nem k�nyszer�lne emel�sre.

Az ad�ir�nyelv megreform�l�s�hoz a 27 uni�s tagorsz�g egyhang� szavazata sz�ks�ges. Ausztria egyel�re vonakodik beadni a derek�t, �ll�spontja szerint legal�bbis mindaddig, am�g az olyan uni�n k�v�li orsz�gok, mint Sv�jc �s Liechtenstein kitartanak a banktitok mellett. Ha azonban Belgium �s Luxemburg �gy hat�roz, hogy csatlakozik az �j ir�nyelvhez, Ausztria egyed�l maradhat az EU-ban, ami a biztos szerint n�velheti a r� nehezed� nyom�st.

Kov�cs L�szl� c�lzott arra is, hogy az �j ir�nyelv - szemben az eddigivel - az alap�tv�nyokban �s befektet�si alapokban elhelyezett megtakar�t�sokra is vonatkozik majd. Bizakodva sz�lt arr�l is, hogy siker�l egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sra jutni olyan, Eur�p�n k�v�li "ad�o�zisokkal", mint Hongkong �s Maka�.