Globális válságra globális megoldást

A jelenlegi globális hitelválság azért kirívó a korábbiakhoz képest, mert ezúttal a világgazdaság legerősebb bankrendszerei gyengültek. A nem elsőrendű - subprime - amerikai jelzálogadósi kör nem teljesítő kötelezettségei nyomán kirobbant bankközi hitelpiaci válság főleg az amerikai és a svájci bankrendszert rongálta.

A legnagyobb európai hitelminősítő ház, a Fitch Ratings e bankrendszerek általános besorolását az eddigi "nagyon erős"-ről "erős"-re gyengítette, vagyis a világ két, eddig legstabilabbnak tekintett nemzeti pénzügyi szolgáltató szektora vesztette el legmagasabb rangsorolását - legalábbis a hitelminősítőnél.

Előzményként a ház az amerikai bankrendszer-indikátorát (BSI) - amely a bankszektor általános állapotát méri - az eddigi "A"-ról "B"-re rontotta.

Nem jött be a kockázatterítés

A különböző kockázatú, egybecsomagolt kötelezettségekből összeállított befektetési követelésportfoliók (CDO-k) globális piaca - ahonnan a válság kiindult - drámai mértékben csökkent. A Dealogic piaci adatszolgáltató kimutatása szerint az ilyen termékekből az idei első negyedévben 6,4 milliárd dollár értékben értékesítettek a befektetési bankok a tavalyi azonos időszak 103,6 milliárd dolláros forgalma után.

A kétes teljesítésű lakossági kötelezettségeket a befektetési bankok - nemcsak az amerikaiak - különböző súlyozással becsomagolták ezekbe az összetett befektetési termékekbe, amelyeket kockázatterítési céllal kínáltak a globális tőkepiacon. A lakóingatlanok amerikai piacának súlyos megingása nyomán azonban a befektetői kereslet az utóbbi hónapokban gyakorlatilag eltűnt e konstrukciók iránt.

Ráadásul a bankok a nagybani likviditáspiacon, vagyis a bankközin is megszorultak, ugyanis - nem tudván, hogy kinek milyen mértékű az érintettsége az értékpapírosított, ám nem teljesítővé válással fenyegető nem elsőrendű kötelezettségek piacán - egymásnak is vonakodnak rövid távú finanszírozást nyújtani. Emiatt a világ vezető jegybankjainak több alkalommal, összehangolt módon, több tízmilliárd dollárnyi rövid távú tőkepótlást kellett a piacokba pumpálniuk a likviditás fenntartása és a nagybani finanszírozás költségeinek csökkentése végett.

Lefelé módosít az IMF

Gordon Brown brit kormányfő a modern gazdaságtörténet első, ténylegesen globális pénzügyi válságának tartja a jelenlegi likviditáspiaci felfordulást. Ennek kezelésére szerinte a II. világháború óta kialakult nemzetközi pénzügyi intézményrendszer alkalmatlan, a nemzeti szintű felügyeleti rendszerek nem elégségesek, ezért globális szabályozói egyezségre van szükség.

Hasonlóan vélekedett Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a hétfői Financial Timesban: globális szintű kormányzati beavatkozást tart szükségesnek a hitelválság kezelésére. Strauss-Kahn szerint nem amerikai válságról van szó, a válság is globális, és az úgynevezett lekapcsolódási elmélet - amely szerint az olyan erőteljesen növekvő felzárkózó piacok, mint Kína és India, el tudnak szigetelődni a fejlett piaci megtorpanástól - "teljesen félrevezető".

Strauss-Kahn az interjúban kijelentette: az IMF e héten esedékes új előrejelzésében lefelé fogja módosítani világgazdasági növekedési előrejelzését.