A tőzsdén lenne a helye az eladó Főgáznak

2008.04.14. 16:23

A Fővárosi Gázművek privatizálására készül a Fővárosi Önkormányzat. Pontosabban a tulajdonában álló 50 százalék plusz 1+1 részvényes csomagból adna el, a Főgáz másik fele ugyanis már most megánbefektetők kezében van. A tervezett magánosítást több kritika is érte, mondván, Budapest a költségvetésében keletkező sok milliárd forintos lyukak betömésére használná a cégért kapható pénzt. Értesülések szerint 50-100 milliárd forint haszna is lehet az ügyletből, ami után gyakorlatilag nem maradna nagy cég többségi tulajdonában.

A Fővárosi Közgyűlés 2007-ben döntött arról, hogy privatizációs tanácsadót bíz meg a Főgáz Zrt. részvényeire vonatkozó értékesítési folyamat előmozdítására. A kiválasztott tanácsadó segítségét azért kéri a főváros, hogy az értékesítésről megalapozott, a gazdasági és a szakmai szempontokat egyaránt mérlegelő előterjesztés készülhessen, a végső döntést a cég privatizációjáról azonban természetesen a Fővárosi Közgyűlés hozza meg. A Főgáznál is azt mondták az [origo]-nak, hogy ők nem nyilatkozhatnak a magánosítással kapcsolatos szakmai kérdésekről sem, mindez a tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Önkormányzat asztala.

A tanácsadó kiválasztására irányuló közbeszerzési pályázat előkészítés alatt áll, azaz jelenleg sem a cég megbízásáról, sem a Főgáz eladásáról nincs mit érdemben nyilatkozni - tudta meg az [origo] Kovács Mátyástól, a gazdasági ügyekért felelős Ikvai-Szabó Imre főpolgármesteri-helyettes szóvivőjétől.

Az Elmű is sokat ért

A Főgáz-részvényeket a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2009 első felében értékesíthetik. A privatizációs árról több találgatás is napvilágot látott, de nem aprópénzről van szó: értesülések szerint 50-100 milliárd forint közötti bevétel keletkezhet az üzletből (ezt a Főpolgármesteri Hivatalnál nem kívánták megerősíteni). A főváros célja a pályázattal nyilvánvalóan az, hogy a lehető legjobb ajánlatot válassza ki - hasonlóan az Elmű-részvények értékesítéséhez, amikor a pályázatnak köszönhetően a tervezettnél mintegy 20 százalékkal, 3 milliárd forinttal magasabb áron adta el a papírjait. A Fővárosi Önkormányzat 2007. évi osztalékként 3,9 milliárd forinthoz jutott részvénycsomagja után.

A kritikus hangok "titkos vagyonmentésről", az "aranytojást tojó tyúk eladásáról" szólnak, mondván, Budapest osztalékbevételeinek zöme jelenleg a Főgáz-pakett után képződik, vagyis eladásával egy nagyobb, egyszeri bevételért cserébe a főváros egy állandó, megbízható bevételi forrásról mondana le. Tény, hogy az éves szinten közel 4 milliárd forint osztalékbevétel a vételárra vonatkozó becslések tükrében elvileg 1-2 évtized alatt kitermelné az eladásból keletkező hasznot.

Vissza nem forgatott nyereség

Nem árt azonban figyelembe venni, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a teljes nyereség osztalékra megy, miközben a rekonstrukciós feladatokra nem mindig jut elég. A privát befektetők beengedését a közmű-szektorba az indokolja, hogy náluk megfelelő mennyiségű tőke áll rendelkezésre a fejlesztésekre, miközben a természetes monopólium a magánbefektető, a szabályozás pedig a város számára nyújt garanciákat a kiszámítható működésre. A közműcégek piacra vitele már Magyarországon sem szokatlan jelenség, hiszen például az Elmű is az RWE többségi tulajdonában van, de kisebb részben a Fővárosi Vízművek vagy a Fővárosi Csatornázási Művek is privát tulajdonosoké.

Forrás: Fővárosi Gázművek Zrt.
A Főgáz tulajdonosai

A fővárosnak a Főgázban lévő többségi szavazati joga ellenére a főváros nem tekinthető valós szakmai befektetőnek a gáziparban. "Nem feladatunk a gázpiac liberalizációja kapcsán újrarendeződő szektorban hosszú távon aktív szerepet betölteni, mint ahogy az ország többi gázszolgáltató társaságában sincsen állami vagy önkormányzati többségi tulajdon" - mondják a Főpolgármesteri Hivatalnál.

A főváros a számára kiemelt feladatokat, például egyes beruházások összehangolását tulajdoni hányad nélkül is érvényesíteni tudja hasonlóan más, korábban privatizált közművállalatokhoz. Ráadásul egy kisebb tulajdoni arány később is fennmaradhatna, amely után némi osztalékbevétel továbbra is képződhetne a budapesti büdzsé számára. A magyar közműcégekben komoly pozíciókkal rendelkező német RWE mintegy negyede szintén önkormányzati tulajdonban van.

Zárt ajtók mögött

A Főgáz tőzsdére vitele támogatandó lépés lenne, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyire felel meg a feltételeknek, mivel a cégnél "zárt ajtók mögött történnek a dolgok" - mondta az [origo]-nak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank Zrt. részvényelemzője. Ugyanezért azt sem lehet tudni, hogy amíg például az Elmű vagy az Émász papírjaival a Budapesti Értéktőzsdén kereskednek, a Főgázt miért nem vezették be. Időről időre felvetődnek hasonló ötletek, de ma még azt sem tudjuk, hogyan, kinek, mikor, milyen feltételekkel értékesítenék a céget - teszi hozzá. Legrosszabb esetben is osztalékpapírnak jó lenne a Főgáz-részvény a BÉT-en - véli az elemző.

Blahó Levente szerint az a baj, hogy Magyarországon nem jól viszik tőzsdére a cégeket, mivel a börzét nem arra használják, amire kellene. Míg alapvetően a tőkebevonás ad értelmet a tőzsdei jelenlétnek, nálunk inkább afféle kényszerből jelennek meg a parketten a cégek, bizonyítandó, hogy "nagyfiúk" - fogalmaz. Az ezzel járó átláthatóságot viszont már nem szívesen vállalják, nyűgnek tartják, hiszen a transzparencia miatt itt nem lehet mutyizni. Sok olyan jól működő, egészséges magyar cég van, amely külföldön akár már tőzsdén is van, de itthon nem vállalják a jelenlétet - mondja az elemző.

Eladó a nagymama ezüstje?

"Már azzal sem értettünk egyet, amikor tavaly nyáron a közgyűlés kivette a stratégiai portfólióból a blue chipeket" - mondja György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus szerint nem véletlen, hogy ezek a papírok a stratégiai portfólióban szerepeltek, és azt mondja, a főváros gazdaságpolitikája nem megfelelő, amit az is mutat, hogy idén is több tízmilliárd forint hiányt kell például cégeladásokkal fedeznie az önkormányzatnak.

György István szerint a jelenlegi gazdasági irányvonal nem ad garanciát arra, hogy a "nagymama ezüstje" jól hasznosul, még ha a bevételszerzés legkönyebb módja minden bizonnyal ezen cégek piacra vitele is. Az ellenzéki politikus azt mondja, az aktív vagyonelemeket nem lenne szabad eladni, mert akkor végül nem lesz mivel gazdálkoni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK