Az elm�lt �t �vben �tsz�r�s�re n�tt a g�pj�rm� finansz�roz�si csal�sok sz�ma, mik�zben egyre kevesebb az aut�lop�s - k�z�lte a Magyar L�zing �s Finansz�roz� T�rsas�gok Sz�vets�ge.

A k�zlem�ny szerint a l�zingc�gek az elm�lt k�t �vben mintegy 3000 g�pj�rm�vel kapcsolatos feljelent�st tettek, s az ezzel �sszef�gg� kintl�v�s�gek el�rt�k az 5 milli�rd forintot.

A l�zingsz�vets�g tapasztalata szerint a feljelent�si �gyek mintegy 20 sz�zal�k�ban a rend�rs�g megtagadta a nyomoz�s elind�t�s�t, a megkezdett nyomoz�sok 20 sz�zal�ka pedig eredm�nytelen�l z�rult le a tavalyi �v v�g�ig.

A fikt�v g�pkocsik felhaszn�l�s�val elk�vetett l�zingcsal�sok, illetve a g�pj�rm� �rt�k�vel - p�ld�ul �ner�vel - kapcsolatos csal�sok eset�ben a csal�k azzal a c�llal keresik meg a finansz�roz� c�geket, hogy a l�zingelt, vagy k�lcs�nre vett aut�t eladj�k, vagy a foly�s�tott �sszeget egyszer�en ellopj�k - �ll a k�zlem�nyben.

A dokumentum szerint a b�ncselekm�nyek ellen h�rom ter�leten kell felvenni a harcot: meg kell teremteni a g�pj�rm� v�s�rl�s t�nyleges k�lts�geinek, illetve kock�zatainak �tl�that�s�g�t, meg kell el�zni a l�zingcsal�sokat �s t�mogatni kell az �gyfelek tudatos hiteld�nt�seit.

Ezen t�lmen�en sz�ks�g van a z�logjogi nyilv�ntart�s szab�lyainak m�dos�t�s�ra is, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem v�di a hitelez�t: ha a c�g t�nkremegy, a l�zingelt g�pj�rm� beker�l a v�grehajt�si vagyonba �s el�rverezik.

A k�zlem�ny eml�keztet arra, hogy a L�zingsz�vets�g 2006 okt�ber�ben kezdem�nyezett egyszer� jogszab�ly m�dos�t�si javaslat�val, amely szerint a g�pj�rm� z�logjog a j�rm�nyilv�ntart�sba ker�lj�n bejegyz�sre, kapcsolatban az�ta sem t�rt�nt �rdemi el�rel�p�s.

A finansz�roz�si csal�sok t�bbs�g�ben a lopott g�pj�rm�vet k�lf�ld�n �rt�kes�tik, amit meg is tehetnek, hiszen a forgalmi enged�lyben nincs nyoma annak, hogy a g�pj�rm� nem idegen�thet� el.

A l�zingsz�vets�g ez�rt azt javasolja, hogy ker�lj�n be a forgalmi enged�lybe minden, a j�rm� elad�s�t tilt� terhel�s, �gy p�ld�ul a z�logjog, vagy a haszon�lvezeti jog.

A k�zlem�ny arra is felh�vja a figyelmet, hogy a jelenlegi negat�v ad�slista helyett egy teljes k�r�, �nk�ntes adatszolg�ltat�si alapon m�k�d�, az Eur�pai Uni�ban is elterjedt pozit�v ad�slist�t kellene l�trehozni. Az �gyfelek sz�m�ra ez kock�zat alap� �raz�st jelentene, ami kisebb k�lts�get eredm�nyezne, a hitelez�knek pedig nagyobb biztons�got, a gazdas�g eg�sz�nek pedig stabilit�st jelentene, hiszen a fogyaszt�st csak a re�lis fizet�k�pes kereslet m�rt�k�ig engedn� n�vekedni.

A k�zlem�ny - a finansz�roz�si csal�sok sor�n alkalmazott m�dszerekre vonatkoz� kutat�sra hivatkozva - hangs�lyozza, hogy a legnehezebben kezelhet� vissza�l�s az �nr�sszel kapcsolatos, amelynek m�rt�k�t �ltal�ban 10 sz�zal�kban hat�rozz�k meg a keresked�k, de nem ritka az olyan akci� sem, amikor �ner� n�lk�l is elvihet� az aut�.