Tavaly az év végére a jenhitelek aránya elérte a tíz százalékot az összes lakossági jelzáloghitelen belül. A jóval kockázatosabb hiteltípus terjedése miatt a PSZÁF fenntartja annak lehetőségét, hogy a nemzetközileg előírt nyolcszázalékosnál esetleg magasabb tőkemegfelelési mutatót írjon elő a jenhitelek esetében - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője.
A PSZÁF elsősorban a lehetséges forintgyengülés miatt aggódik: a néhány ezer forinttal megemelkedő törlesztőrészletek sok háztartást bajba sodorhatnak.
Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese nem tartja indokoltnak, hogy a bankokat büntesse a felügyelet. Szerinte az árfolyamkockázat teljes egészében az ügyfelet terheli, a bankok kockázatát pedig az fedezi, hogy legfeljebb az ingatlan értékének 70 százalékáig nyújtanak hitelt. Urbán szerint az ügyfél árfolyamkockázatát a megnövekedett tartalékolási követelmények nem csökkentik, csak a jenhitel drágulna. A hitelintézetek ugyanis a megnövekedett tartalékolási költségeket kénytelenek a hitelfelvevőkre hárítani - olvasható a Népszabadságban.