Kétezer kutat fúr a makói gázért a Mol

Az olaj szárnyaló világpiaci ára és a technikai fejlődés miatt a nem hagyományos szénhidrogén növekvő szerepet játszik a világtermelésben. A Mol is beszállt az óriási készlettel kecsegtető makói medence kutatási projektjébe, és a világ legnagyobb olajtársaságával, az amerikai Exxon Mobillal társul. A termelés a 2010-es évek első felében indulhat meg kedvező eredmények esetén, amelyhez évente 50 kutat kell majd fúrni évtizedeken keresztül.

Bár a makói gázkincs kitermelése sokkal drágább a hagyományos eljárásoknál, de a gázvagyon nagysága és az emelkedő árak mellett a magyar olaj- és gázcég már komoly fantáziát lát a projektben. A Mol és az Exxon Mobil által készített közös tanulmány eredményei szerint a teljes siker esélye elég magas ahhoz, hogy a Mol elkezdje a kutatási programot - mondta el Áldott Zoltán, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. kutatás-termelés ügyvezető igazgatója szerdán sajtótájékoztatón.

A nagy, akár 5-6 kilométeres mélységben található szénhidrogén bonyolult technológiai tudást igényel, ez indokolja az Exxon partnerségét. Egyelőre az látszik bizonyosan, hogy a kitermelhető gáz mennyisége elérheti a Mol célzónájában elérheti a 350 milliárd köbmétert is, ami mintegy 2 milliárd hordó olajnak feleltethető meg. A Falcon korábban közölt 600 milliárd köbméteres becslése az egész árokra vonatkozik. Azt majd a későbbi kutatások döntik el, hogy ebből mennyi a gazdaságosan kitermelhető földgáz.

Nagy és drága

A földtani vagyon nagyságát nehéz megbecsülni, a 350 milliárd köbméteres Mol-becslés a kitermelhető ipari vagyonra vonatkozik. Ma még nem tudni, hogy ebből mennyi a ténylegesen kitermelhető gáz, ezt nevezik készletnek; hagyományos gázvagyon esetében általában az ipari vagyonnak mintegy 60 százaléka a készlet. A Mol szerint a következő 3 évtizedben az ipari vagyon 30 százaléka termelhető ki gazdaságosan.

A kutatási költségeket az Exxon fedezi, az eredményekből 50-50 százalékkal részesdik a magyar és az amerikai cég. Az mindenesetre már most látszik, hogy csupán a kútköltségek 3-4-szeresét teszik ki a hagyományosnak (8-12 millió dollár), amiben a beruházási tételek nem foglaltatnak benn. A kutak igen sűrűn állnak majd, négyzetkilométerenként 2-3 fúrása várható. Bár a legfeljebb 2-3 kilométeres mélységű hagyományos kutakkal szemben a makói kutak kevesebbet termelnek majd (ezért kell belőlük olyan sok), az élettartamuk azonban azokénak kétszerese, körülbelül 30 év. Becslések szerint a felszíni létesítmények 22-28 millió dollár költségvonzattal járnak, amire évente további 6-11 millió dollárnyi tétel rakódik.

A kutatási, termelési költségek lefelé haladva exponenciálisan emelkednek. Igaz, ezt nem is annyira maga a mélység, hanem a hőmérséklet, a nyomás és a technológia bonyolultsága indokolja. A gazdaságos kitermelés esélyét növeli, hogy a gázárak valószínűleg már sosem térnek vissza a korábbi 100 dollár/1000 köbméteres szintre, valamint, hogy a technológiai fejlődés a projekt élettartama alatt sem áll meg. Az állam által beszedett bányajáradék is igazodik a nem hagyományos munkálatokhoz, így a kedvezőbb, 12 százalékos kulcs vonatkozik rá. A Mol termelési költségei egyébként a legalacsonyabbak Európában - mondta el Holoda Attila, a Mol eurázsiai kutatási és termelési igazgatója.

Még kiszállhatnak

A makói árok kutatása két területen zajlik, a nyugatin a Mol és az Exxon Mobil egyaránt 50 százalék részesedéssel rendelkezik; a keleti területen a Mol és az Exxon egyaránt 33,3 százalékkal részesedik, míg a Falcon 33 százalék részesedéssel rendelkezik. Összességében a Makói-árok területének 40 százaléka felett rendelkezik a magyar cég. A további kutatások során a nyugati területen 2010-ig, a keletin 2012-ig eldől, hogy érdemes-e belevágni a mezőfejlesztésbe és termelésbe. A bizonytalanságokat a szénhidrogén eloszlásának megértése (geológiai kockázat), és a gazdaságos kitermelhetőség technológiai kockázata jelenti.

Forrás: Mol Nyrt.

A magyar cég 2005-ben kezdte el a technológiai partner keresését, és tavaly kötöttek szerződést az Exxonnal a közös műszaki tanulmány elkészítésére. A keleti területen 2004-ben kezdte el a munkálatokat a Falcon leányvállalata, a TXM, és már fúrt néhány kutat. A kutatás a Mol és az Exxon közös koncepciója alapján zajlik majd.

A Mol figyelme 2-3 éve fordult komolyabban a nem hagyományos területek felé, a makói kutatást már régebb óta tervezték, de a körülmények most értek meg a munkálatokhoz. A Makói-medence mellett a Békési-medence rejthet még nagyobb szénhidrogénvagyont, ezek mellett további három kisebb potenciálú medence található az ország területén. A Mol más országokban sem mond le a nem hagyományos termelés lehetőségéről, de a magyarországi gázvagyon egyelőre bizonyosan elég munkát ad majd a cégnek. A cég szerint a következő évtized közepén a hazai kitermelés nagyobb részét már a nem hagyományos technológia teszi majd ki.

A világ szénhidrogén készleteinek mindössze 1 százaléka termelhető ki hagyományos eljárással.