Megesszük a lakásainkat

Tavaly a lakosság hitelállománya úgy emelkedett, hogy azzal sem jövedelme, sem vagyona nem tartott lépést, és az adatok alapján valószínű, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleket elsősorban fogyasztási célokra fordították, mert nélkülük a lakossági fogyasztás várhatóan még jobban visszaesett volna - állíttják a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) szakértői.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2007-ben 65 százalékkal bővült, ami elmarad ugyan az előző évek 100 százalék feletti bővülésétől, ám az állományt tekintve továbbra is jelentős növekedés - állapítja meg az NBK legújabb tanulmánya.

Közben a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának jelentős része saját tulajdonú ingatlanban testesül meg, ennek aránya nemzetközi viszonylatban is magasnak számít. Ebből a helyzetből logikusan adódik, hogy a háztartások finanszírozásának leginkább kedvelt formája a szabad felhasználású jelzáloghitel.

Az NBK szerint a lakosság hitelállománya tavaly úgy emelkedett, hogy azzal sem jövedelme, sem vagyona, de még fogyasztása sem tartott lépést. A reálkeresetek az előző évhez képest 4,8 százalékkal csökkentek, miközben a háztartások fogyasztása is visszaesett 2,1 százalékkal. Ha viszont figyelmen kívül hagyjuk a közösségi és egyéb nonprofit forrású fogyasztás csökkenését, ezektől megtisztítva a lakosság fogyasztása mindössze 0,3 százalékkal csökkent.

A lakosság bruttó pénzügyi vagyona (23,9 ezer milliárd forint) 2007 végén 10 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban. A tartozások 8,1 ezer milliárd forintot tettek ki a tavalyi év végén, ami 20 százalékkal haladta meg az előző évi szintet - állapítja meg az elemzés.

Az NBK szerint nem zárható ki, hogy a hitelek egy része az egyszerűbb lebonyolítás miatt tényleg lakáscélú volt. De mivel a lakások értékesítésének piacán az elmúlt évben számottevő növekedés nem volt tapasztalható, az adatok arra engednek következtetni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek alapvetően fogyasztási célú kiigazítást szolgáltak, és nélkülüka lakossági fogyasztás várhatóan még jobban visszaesett volna.

Az NBK szakértői úgy vélik: sokkal jelentősebb hosszú távú kockázat a lakossági fizetőképesség megítélhetőségének kérdése. A tavalyi évben növekvő adósságállomány mellett nagyon jelentősen csökkentek a kimutatott reálkeresetek, ami a lakosság fizetőképességének romlását vetíti előre. Ezt a bankok pénzügyi kimutatásai egyelőre ilyen mértékben nem igazolják vissza.

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb kockázat abból adódik, hogy nem ismert a hitelfelvevő magánszemélyek hitelterhelhetőségének határa. Amíg a teljes listás adósság-nyilvántartás meg nem valósul, addig erre nem is nagyon lesz esély - állapítja meg az elemzés.