Az idei évben a teljes működőtőke-bevonás ezzel mintegy hatmilliárd euróra rúghat. Középtávon évi 4-5 milliárd euróra lehet számítani - írja a Világgazdaság.

Magyarországon 1990 óta megfigyelhető, hogy nő az újra befektetett tőke aránya. Ennek egyik oka, hogy a már megtelepedett cégek mindinkább saját belső erőforrásaikra támaszkodnak fejlesztéseik során. 1995-2000 között az újra befektetett jövedelmek mindössze 24 százalékát adták a teljes működőtőke-beáramlásnak, 2001-2007 között már a 47,1 százalékát. A folyamat csúcspontja 2003 volt: a nettó működőtőke-beáramlás 95 százalékát tette ki az újra befektetett jövedelem.

A magyar pozíciókat rontja, hogy az összes versenytárs országban az adórendszerek egyszerűsítését tervezik: vagy egykulcsos adókat vezetnek be, vagy jelentősen csökkentik a szisztémák bonyolultságát. A befektetők nem a magas adószintre panaszkodnak elsősorban (bár az élőmunka terheit felróják), hanem a rendszer bonyolultságára. Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca szakállamtitkára ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy nálunk 54 különféle adó létezik. Ezt a véleményt figyelembe kell venni - tette hozzá -, hiszen nagy a versenynyomás, például Boszniában most vezetnek be egy 10 százalékos egykulcsos adórendszert.

Vannak azért komparatív előnyeink is: például az infrastruktúra és a munkaerő képzettsége. S bár igaz, hogy a rendelkezésre álló munkaerővel az ország egyes részein gondok vannak, de keleten és délen és zárványokban van megfelelő kínálat - írja a Világgazdaság.