A legnagyobb amerikai kiskereskedelmi hálózat, a Wal-Mart leánycége, a Sam's Club lánc korlátozást vezetett be az értékesítésben: egy vásárló egy alkalommal legfeljebb négy rizscsomagot, 9 kilogramm rizst vásárolhat. A rivális Costco Wholesale ugyancsak erősen megnövekedett forgalomról, felvásárlásokról számolt be a rizs- és lisztpiacon.

Londoni sajtójelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniában is hiány kezd kialakulni egyes alapélelmiszerekből. A csütörtöki The Times szerint a brit városok ázsiai bevándorlók lakta negyedeiben az üzletek már korlátozzák a személyenként vásárolható rizs mennyiségét. A The Times szerint az Egyesült Államokban még soha nem fordult elő - háborús időkben sem -, hogy valamely alapvető élelmiszer fogyasztását korlátozni kellett.

A legnagyobb európai gazdaság, a német kiskereskedelmi hálózatai egyelőre nem terveznek hasonló intézkedéseket, de figyelemmel kísérik a helyzetet. Az Edeka, a Tengelmann-csoport üzletei és a Metro-konszern egyaránt úgy nyilatkozott, hogy üzleteikben nem tapasztalnak felvásárlási hullámot.

Globális ellátási válság alakult ki

A kibontakozóban levő globális élelmiszerválság közepette a chicagói terménytőzsdén rekordot döntött a rizsár, és a világ legnagyobb rizsexportőr országában, Thaiföldön is tonnánként már ezer dollár fölé nőtt a gabonaféle ára, az év eleje óta közel megháromszorozódva.

A válságot súlyosbítja, hogy a fontos rizstermelő országok már exportkorlátozásokat léptettek életbe: így India és Vietnam már a múlt héten leállította a rizskivitelt, a hazai árrobbanás megakadályozására és a készletek biztosítására. Szerdán Brazília döntött így. Thaiföldön rizspiaci szakértők szerint az idén akár 1380 dollár fölé nőhet a rizs tonnánkénti ára, az év eleji 380 dollárról. A thaiföldi kormány ugyanakkor nem akar exportkorlátozást bevezetni.

Több tényező is növeli az élelem hiányát

A brit Külügyi Intézet által összeállított 11 oldalas elemzés szerint az élelmiszer-kereslet évente átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, az ütem azonban jelenleg már 2 százalék, és a Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint egy évtizeden belül 2,6 százalékra emelkedik. Világbanki becslés szerint 2030-ig 50 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - az előre jelzett kereslet kielégítésére.

A jelentés szerint az összkép különösen fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés, főleg az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint Kína és India, ami az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy az ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is. A hangsúly a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik, és ezeknek a termékeknek az előállításához sokkal több gabona és víz kell.

Az áremelkedés másik fontos eleme - becslések szerint 30 százalékot hozzáadva a dráguláshoz - a bioüzemanyagok terjedése. Az Egyesült Államokban máris évente 7 milliárd dollárt fordítanak az etanolgyártás fejlesztésére; ez jelenleg az amerikai kukoricatermés 20 százalékát emészti fel, de 2016-ra az arány valószínűleg 32 százalékra emelkedik.

Lassan reagál a gazdaság az élelmiszerhiányra

Vannak ellátási oldali gondok is. Ezek közül az egyik legfőbb a lassú reakció: becslések szerint az agrártermék-ellátás minden 10 százaléknyi áremelkedésre összességében alig 1-2 százaléknyi termelésnöveléssel reagál, a jelenlegihez hasonló heves ármozgások idején pedig még kevesebbel.

A rövidebb távú gondokat tetézi a termékpiaci spekuláció is, a befektetők ugyanis e piacokra menekülnek a dollár árfolyamzuhanása, valamint a részvény- és adósságpiacok gyengülése elől.

Gyorsan drágul a termőföld és víz

A hosszú távú problémák egyik legsúlyosabbika azonban a vízhiány. A globális vízfelhasználás az elmúlt 50 évben megháromszorozódott; jelenleg 500 millióan élnek olyan országokban, amelyekben már krónikus a vízhiány, és számuk 2050-ig várhatóan 4 milliárdra nő, áll a londoni elemzésben.

A Financial Times csütörtökön közölt elemzése az élelmiszerkereslet megugrását kísérő földáremelkedések hatására mind több befektetési alap jön létre kifejezetten termőföldek felvásárlására. Az egyik legnagyobb brit ingatlanforgalmazó cég szerint a befektetési alapok különösen Kelet-Európában és az egykori szovjet térségben hajtja fel a termőföldek árait. Ukrajnában a legjobb minőségű földek hektárja idén várhatóan a kétszeresére drágul a jelenlegi 3500 dollárróL. A Vajdaságban a tavalyi ötezer euróról már az idén 7-8 ezer euróra drágul a termőföld hektáronként.