Az elemz�k t�bbs�ge szerint h�tf�n �jra kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank �s ezt az id�n m�g egy kamatemel�s k�vetheti - der�l ki a Reuters havi k�rk�rd�s�b�l. A m�lt havi kamatemel�s az elemz�k szerint m�g nem volt elegend� ahhoz, hogy el�rhet� legyen az infl�ci�s c�l 2009-ben. A szakemberek j�val alacsonyabb gazdas�gi n�veked�st �s magasabb �llamh�ztart�si hi�nyt prognosztiz�lnak j�v�re, mint a korm�ny friss konvergenciajelent�se.

A k�rk�rd�sben szerepl� 25 elemz� k�z�l 14 szerint negyed sz�zal�kponttal 8,25 sz�zal�kra emeli a jegybanki alapkamatot h�tf�n a monet�ris tan�cs. K�t elemz� szerint ink�bb f�l sz�zal�kos emel�sre lehet sz�m�tani, kilenc elemz� szerint pedig h�tf�n marad 8 sz�zal�k az alapkamat.

A m�rciusi emel�s 50 b�zispontos m�rt�ke a legt�bb elemz�t meglepte, de el�tte egy�ntet�bben jeleztek el�re azonnali monet�ris szigor�t�st a piaci szerepl�k, mint most.

A megosztotts�got az is t�kr�zi, hogy a budapesti devizakeresked�k �s �llampap�rkeresked�k k�zt szerd�n v�gzett k�t m�sik k�rk�rd�s egym�ssal ellenkez� eredm�nyt hozott. A devizakeresked�k, akik hagyom�nyosan er�s kapcsolatot felt�teleznek a forint�rfolyam alakul�sa �s a jegybanki kamatd�nt�sek k�z�tt, t�bbs�g�kben az alapkamat szinten marad�s�ra sz�m�tanak. A kamatok �ltal befoly�solt p�nz�gyi term�kekkel keresked� �llampap�rosok d�nt� t�bbs�ge viszont negyed sz�zal�kpontos kamatemel�st jelzett el�re.

A szinten tart�s mellett elhangzott egyik legfontosabb �rv - f�k�nt a devizakeresked�k k�r�ben - az volt, hogy a forint meger�s�d�tt, a hazai �s nemzetk�zi piacok legal�bb ideiglenesen megnyugodtak az �v eleji ideges hangulat �s �rzuhan�sok ut�n.

Er�s�tenie kell az MNB-nek a hiteless�g�t

Az elemz�k �s �llampap�rkeresked�k ugyanakkor tipikusan azzal �rveltek, hogy az infl�ci�s kock�zatok nem m�rs�kl�dtek �s az MNB-nek tov�bbra is er�s�tenie kell hiteless�g�t, hogy f�ken tarthassa az infl�ci�s v�rakoz�sokat. Volt olyan v�lem�ny is, hogy h�tf�n az�rt maradhat v�ltozatlan a kamat, mert a Monet�ris Tan�cs ink�bb m�jusra id�z�ten� a k�vetkez� emel�st, amikor megjelenik a bank negyed�ves infl�ci�s jelent�se.

Gazdas�gi adatok: 2008 eleje 2008 2009
GDP n�veked�s (sz�zal�k) 1,35 (I. negyed�v) 2,1 3,02

�llamh�ztart�s hi�nya
(GDP sz�zal�k�ban)

- 4 3,8
Infl�ci� (sz�zal�k) - 6,12 3,75
Forint/eur� 252,63 (m�jus v�ge) 255,18 (�v v�ge) 256,59 (�v v�ge)
Kamatl�b
(sz�zal�k, 10 �ves lej�rat)
7,83 (�prilis v�ge) 7,29 (�v v�ge) 6,63 (�v v�ge)
forr�s: Reuters (az adatfelv�tel�2008. �prilis 21-23. k�z�tt t�rt�nt)


A JP Morgan londoni elemz�je, Szentiv�nyi N�ra, aki �prilisra �s m�jusra is 25 b�zispontos kamateml�st prognosztiz�lt, arra sz�m�t, hogy az MNB k�zgazd�szai infl�ci�s el�rejelz�seik tov�bbi emel�s�re k�nyszer�lnek.

"Az emelked� energia�rak �s a magasabb (febru�ri) b�rn�veked�s okozta meglepet�s ut�n, az MNB v�rhat�an feljebb viszi infl�ci�s el�rejelz�seit a j�v� havi infl�ci�s jelent�sben" - �rta az elemz� a m�lt heti budapesti l�togat�s�t �sszegz� feljegyz�sben.

Kiss� pesszimist�bbak az elemz�k a jegybankn�l

Az elemz�k konszenzusa a 2009 �vi �tlaginfl�ci�ra az �prilisi felm�r�sben nem emelkedett tov�bb, v�ltozatlanul 3,8 sz�zal�k, de ez az MNB febru�rban megemelt 3,6 sz�zal�kos el�rejelz�se felett van �s m�g ink�bb meghaladja az MNB �s a korm�ny h�rom sz�zal�kos infl�ci�s c�lj�t. Az �ves infl�ci� egy�bk�nt az elemz�i konszenzus szerint a m�rciusi 6,7 sz�zal�kr�l �prilisban 6,6 sz�zal�kra cs�kkenhet, decemberre 4,8, a j�v� �v utols� h�napj�ra pedig 3,4 sz�zal�kra.

A hosszabbt�v� kamatkonszenzusokb�l l�tszik az is, hogy az elemz�k m�r nem egyszer�en �tmeneti kamatemelked�sre, hanem a kamatp�lya felfel� tol�d�s�ra, azaz a hitelk�lts�g tart�s emelked�s�re sz�m�tanak. A 2008 v�g�re vonatkoz� alapkamatkonszenzus 63, a j�v� �v v�gi 50 b�zisponttal emelkedett: az alapkamat ez �v v�g�n 8,0-8,25, a j�v� �v v�g�n 7 sz�zal�k lehet.

Ebb�l az is l�tszik, hogy a konszenzus szerint m�g id�n visszat�rhet az MNB a kamatcs�kkent�si ciklusba (b�r vannak olyan elemz�k, akik szerint az els� kamatv�g�s 2009-ig v�rat majd mag�ra). Az elemz�i konszenzus szerint egy�bk�nt az alapkamat 8,5 sz�zal�kn�l �ri el a cs�csot a jelenlegi kamatemel�si ciklusban (ez pont f�l sz�zal�kkal magasabb, mint az egy h�napja v�rt cs�cs).

A korm�nyv�ls�g m�g nem ijesztette meg a piacot

Az �prilisi felm�r�sben is folyat�dott az a trend, hogy az elemz�k egyre alacsonyabb magyar gazdas�gi n�veked�st j�solnak, de ez�ttal csak az idei n�veked�sre vonatkoz� progn�zis cs�kkent, k�ttized sz�zal�kponttal 2 sz�zal�kra.

J�v�re az elemz�i konszenzus szerint az idein�l valamivel gyorsabb, h�rom sz�zal�k lehet a gazdas�g n�veked�se. Ez j�val lassabb �tem, mint a szerd�n a korm�ny �j konvergenciajelent�s�ben elfogadott 3,9 sz�zal�k, amelyet a novemberi jelent�s 4 sz�zal�kos el�rejelz�s�r�l m�dos�tottak lefel�.

Az �llamh�ztart�si hi�ny progn�zisokban egyel�re nem l�tszik, hogy a korm�nyv�ls�g miatt jelent�s k�lts�gvet�si fellazul�sra sz�m�tan�nak az elemz�k.

A konszenzus erre az �vre a GDP 4 sz�zal�ka, a korm�nyzati el�ir�nyzatnak megfelel�en. J�v�re 3,7 sz�zal�k lehet a deficit az elemz�k szerint. Ez magasabb, mint a 3,2 sz�zal�kos el�ir�nyzat, de a konszenzus a korm�nyv�ls�g el�tti utols� felm�r�shez k�pest csak t�z b�zisponttal emelkedett.