A jegybank eln�ke szerint az lenne a legkock�zatosabb, ha Magyarorsz�g olyan pillanatban csatlakozna az eur��vezethez, amikor a k�lts�gvet�s "nincs tart�san rendben"; Simor Andr�s err�l Salg�tarj�nban besz�lt cs�t�rt�k�n.

A k�lts�gvet�s helyzet�n k�v�l kock�zatk�nt sorolta az alacsony foglalkoztatotts�got, a term�kpiaci rugalmatlans�got, hozz�t�ve, hogy a munkaer�piaci �s a term�kpiaci reformoknak nem kell okvetlen�l megel�zni�k az eur� bevezet�s�t, ezek t�rt�nhetnek p�rhuzamosan vagy ut�lag is.

A N�gr�d Megyei Kereskedelmi �s Iparkamara rendezv�ny�n Simor Andr�s kit�rt arra is: az infl�ci�s v�rakoz�sok magas szinten vannak, teh�t "ebb�l a szempontb�l sem vagyunk k�zel az eur�csatlakoz�s id�pontj�hoz".

S�lyos probl�m�nak nevezte azt, hogy mik�zben a foglalkoztat�s alacsony szinten van, a szoci�lis ell�t� rendszerek nem �szt�n�znek el�gg� a munk�ra. Kit�rt arra is, hogy mik�zben kiugr�an magasak az �tlagb�rt terhel� ad�k �s j�rul�kok, az �llam m�gis kev�s bev�telt szed be, mert szja-t �s tb- j�rul�kot is kevesen fizetnek.

"A gazdas�gi fejletts�ghez k�pest kora�rett j�l�ti �llam van Magyarorsz�gon, megessz�k a j�v�nket" - fogalmazott. Az MNB eln�ke hangs�lyozta: nem azt javasolja, hogy a legszeg�nyebbekt�l vegy�k el a szoci�lis t�mogat�st, de, mint mondta, p�ld�ul a Magyar Nemzeti Bank eln�k�nek nem kellene kapnia csal�dt�mogat�st.

"Azt szeretn�m javasolni, hogy a szoci�lis kiad�sok legyenek c�lzottak. Azok kapjanak, akiknek sz�ks�g�k van r�, �s annyit kapjanak, amennyit elb�r a magyar gazdas�g. �s �gy kapj�k, hogy az egy�ttal �szt�n�zz�n is a munk�ra" - mondta.

Parragh L�szl�, a Magyar Kereskedelmi �s Iparkamara eln�ke �gy fogalmazott: az eur�bevezet�s nem cs�szik, mert c�ld�tuma sincs. Komoly er�forr�snak az uni�s t�bbletp�nzeket nevezte, azok c�lszer� felhaszn�l�s�t viszont megk�rd�jelezte. P�ldak�nt elmondta, hogy �szak-Magyarorsz�gon tavaly 50 darab ravataloz� �p�t�s�re k�lt�ttek 361 milli� forintot.

Az MKIK eln�ke hangs�lyozta, hogy mivel kisebbs�gi korm�nyz�s kezd�dik, meg kell fogalmazni a politik�val szemben t�masztott alapelv�r�sokat. Ezek: az egyens�ly fenntart�sa, a n�veked�s, a kisz�m�that�s�g, hiteless�g, a strukt�r�k �talak�t�sa, �s gondoskod�s arr�l, hogy az uni�s p�nzeket j�l haszn�ljuk fel.

Mindehhez elengedhetetlen az �rdemi, nem a sajt�nak, a PR-nek, hanem a probl�ma megold�s�r�l sz�l� p�rbesz�d, "�s ilyen �rtelemben van alternat�va az orsz�g el�tt, a k�rd�s az, hogy hajland�-e ezt az alternat�v�t v�lasztani" - tette hozz�.