A hitelminősítők is felelősek a válságért

Lámfalussy Sándor, az "euró atyja", az Európai Monetáris Intézet egykori első embere szerint megdöbbentő, hogy most derült ki, a nemzetközi rangú hitelminősítők felelőssége mennyire nagy a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci válságban, amely az amerikai jelzálogpiacról indult ki.

A neves nemzetközi hírű, magyar származású közgazdász professzor ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyen a budapesti könyvfesztivál keretében bemutatták a sajtónak a Pénzügyi válságok a fejlődő országokban című könyvét.

Lámfalussy Sándor elmondta: a hitelminősítők még segítséget is adtak ahhoz, hogy a felvett jelzáloghitelekre alapozva a pénzpiaci szereplők értékpapírokat állítsanak össze, ezt a súlyos kérdést még nem vetették fel. Hangoztatta: természetesen az alapvető felelősség azoké, akik megvették ezeket az értékpapírokat, eszközöket.

A rangos nemzetközi közgazdász szerint a kockázatkezelés fontosságára is fényt derített a válság, különösen arra, milyen fontos az intézményen belüli megfelelő kockázatkezelés. Azok a nagy hitelintézetek, bankok, amelyek jól kezelték a kockázatokat, elkerülték a válságot, de voltak olyanok is, amelyek hihetetlenül nagy rizikót vállaltak be.

Globális válsághoz globális felügyelet kell

Simor András szerint az USA jelzálogpiacáról kiindult pénzügyi válság kapcsán megkérdőjeleződik. az a korábbi közgazdasági tézis, miszerint fegyelmezett monetáris politika és alacsony infláció mellett elkerülhetők pénzügyi válságok. A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy véli, hogy a válság nagy ellentmondása, hogy amíg a válság globális méretű, addig a gátló intézkedéseket nemzeti felügyeletek hozzák meg. Szerinte kérdéses, hogy a nemzeti felügyeletek rendszere mennyire tud reagálni, ha egy globális méretű bank kerül a szakadék szélére.

A jegybankelnök úgy látja, a könyvben bemutatott 1982 utáni válságokat vizsgálva két dolgot lehet megállapítani: Magyarországon vagy nem volt még elég nagy válság, vagy "addig pofoz a világ, amíg meg nem tanuljuk a leckét". Ez makrogazdasági szempontból azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikában ne kövessenek el a döntéshozók "stupid hibákat". Magyarországon többször is az volt a jellemző, hogy jókora államadósságot felhalmozott a mindenkori kormányzat, ezt rövid futamidejű állampapírokkal finanszírozta.

Jogszabályokkal kell fegyelmezni a költségvetést

Bod Péter Ákos volt jegybank-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint mivel Magyarország ki van téve a világméretű pénzügyi válságnak, azt csak fegyelmezett költségvetési, illetve gazdaságpolitikával lehet ellensúlyozni. Ezért úgy tűnik, hogy a gazdaságpolitika és a hazai közgazdászok hosszú vita után a költségvetést befolyásoló fegyelmező szabályok mellé teszik le a voksot .

Egyben emlékeztetett rá: az ország gazdaságpolitikájára korábban fegyelmező erőként hatott a nemzetközi valuta alap, napjainkban pedig az Európai Unió vezető testületei töltik be ezt a szerepet, az igazi fegyelmező erőt azonban mostanában a nemzetközi pénzpiac szereplői jelentik Magyarország számára.