Az euróövezetben áprilisban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán előzetes becslésként. Az elemzők 3,4 százalékot vártak. Márciusban 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az infláció áprilisi lassulását hétfőn előre jelezte, hogy Németországban áprilisban 2,6 százalékra esett a tizenkét havi infláció - szintén előzetes becslés szerint, EU szabvány szerint számolva - a márciusi 3,3 százalékról, egyszeri okból: a húsvéti ünnepek után zuhanásszerűen csökkentek a társasutazások árai. Egyelőre az euróövezeti adatból sem lehet arra következtetni, hogy az infláció lassulása máris irányzatszerű lenne, és mivel az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikájának legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia az euróövezetben, továbbra sem lehet kamatcsökkentésre számítani a gazdaság megsegítése végett.

Februárban 3,3 százalékos, januárban 3,2 százalékos, decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.

Az energia-, az élelmiszer-, az alkohol- és a dohányárakat kiszűrő maginfláció márciusban 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra számolva, a februári 1,8 százalék után, jelezve, hogy a belső forrású drágulás is elérte az EKB tűrésküszöbét.

Az áprilisi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül - a múlt héten megjelent előzetes becslés szerint - a nagyobb súlyú szolgáltatási mutató jobb a vártnál, és tovább javult a korábbi mélyponthoz képest, az ipari mutató is teljesítménynövekedést jelez még, habár a megrendelések áprilisi visszaesése sanyarúbb jövőt sejtet. Összességükben a mutatók egyelőre megerősítik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.

Ráadásul a vállalatok megkérdezésén alapuló beszerzőmenedzser-mutatókra hagyományosan rá szoktak cáfolni a tényadatok. Például ez év elején az ipari termelés növekedése, a várt lassulás helyett, igencsak megugrott az euróövezetben: éves összehasonlításban a növekedés decemberben 1,7 százalékos, januárban 3,3 százalékos, februárban is még 3,1 százalékos volt. Még jobb képet festenek a megrendelések: az új ipari megrendelések értéke decemberben 2,2 százalékkal, januárban 7,1 százalékkal, februárban 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az EU statisztikai hivatalának utolsó adatai szerint.

Az Európai Központi Bank legutóbbi statisztikája igazolja ennek hátterét: az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedésének üteme márciusban 10,3 százalékra csökkent ugyan a februári 11,3 százalékról, de az összetevők között a bankokon kívüli vállalatoknak nyújtott kölcsönök értéke márciusban 15,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, itt a növekedés üteme újabb rekordra gyorsult a februári 14,8 százalékról. A szolgáltató és a termelő vállalatokon kívül minden más területen - leggyorsabban a közszféra számára, de a korábbi irányzathoz hasonlóan a bankközi piacon és a lakosság számára is - lassult a hitelezés növekedésének üteme.

Gyenge lakossági kereslet lassítja GDP növekedését

Ebből valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem a beruházások lendülete vagy az export okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban 1,6 százalékkal, a harmadikban 1,7 százalékkal, az utolsó negyedévben mindössze 1,1 százalékkal volt több az euróövezet átlagában az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is. Idén még rosszabb a helyzet: a lakossági fogyasztás adatai még nem ismeretesek az első negyedévről, de az már igen, hogy az első két hónapban a kiskereskedelmi forgalom stagnált az euróövezetben az egy évvel azelőttihez képest.

Ez arra is vall, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés és az infláció belső forrása nem a lakossági fogyasztás, hanem az exportra számító, továbbra is erőteljesen beruházó vállalatok fogyasztása. Az euróövezetben a bértömeg növekedésének üteme a tavalyi második félév óta elmarad az infláció ütemétől, miközben az M3-as pénzellátás az inflációt messze meghaladó ütemben nő tovább, éspedig a vállalatok felé mind bővebben áramló hitelek miatt, de az EKB-t ez szemlátomást nem aggasztja. Az M3-as pénzellátás tizenkét havi növekedése fokozatosan lassul a tavaly novemberi, 12,4 százalékos rekordjához képest, de főleg a vállalati hitelezés miatt már 2007. január óta folyamatosan évi 10 százalék fölött van, messze túl az EKB rég elfeledett, hivatalos tűrésküszöbén, amely éves szinten 4,5 százalékos M3-as pénzellátás-növekedést tart elviselhetőnek az inflációs kockázat szempontjából.