N�ttek a h�ztart�si szektor forintalap� fogyaszt�si �s egy�b hiteleinek �tlagos kamatl�bai id�n m�rciusban - k�z�lte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerd�n.

A k�zlem�ny szerint emelkedett a sv�jci frank alap� lak�sc�l�, valamint fogyaszt�si hitelek �j szerz�d�ses �rt�ke is.

A nem p�nz�gyi v�llalatok �ven t�li forintbet�teinek �s �ven bel�li lej�ratra lek�t�tt eur�bet�teinek �tlagkamatl�ba cs�kkent, m�g a foly�sz�mlahiteleken k�v�li, legfeljebb egy�ves kamatfix�l�s� eur�hitelek �tlagkamatl�ba n�tt.

Id�n m�rciusban a monet�ris b�zis 153,6 milli�rd forinttal 3076,2 milli�rd forintra n�tt, mik�zben a monet�ris b�zis (M0) r�vid b�zis� �ves�tett n�veked�si indexe 117,1 sz�zal�k volt - k�z�lte a Magyar Nemzeti Bank szerd�n.

A�k�zlem�ny szerint emelkedett a sv�jci frank alap� lak�sc�l�, valamint fogyaszt�si hitelek �j szerz�d�ses �rt�ke is.

A nem p�nz�gyi v�llalatok �ven t�li forintbet�teinek �s �ven bel�li lej�ratra lek�t�tt eur�bet�teinek �tlagkamatl�ba cs�kkent, m�g a foly�sz�mlahiteleken k�v�li, legfeljebb egy�ves kamatfix�l�s� eur�hitelek �tlagkamatl�ba n�tt.

N�tt a monet�ris b�zis

A k�zlem�ny szerint a febru�rihoz k�pest mindh�rom p�nzmennyis�g r�vid b�zis� �ves�tett indexe cs�kkent. Az M1 p�nzmennyis�g� 7,1 sz�zal�kponttal 120,0 sz�zal�kra, az M2-� 0,1 sz�zal�kponttal 111,9 sz�zal�kra, az M3 indexe pedig 10,2 sz�zal�kponttal 119,5 sz�zal�kra cs�kkent.

Az M3 p�nzmennyis�g eredeti, szezon�lisan nem igaz�tott �llom�nya 31,2 milli�rd forinttal 14.687,5 milli�rd forintra n�vekedett. Az M1, a monet�ris p�nz�gyi int�zm�nyeken k�v�li k�szp�nz, tov�bb� a l�tra sz�l� �s foly�sz�mlabet�tek r�szar�nya 42,7 sz�zal�kr�l 43,7 sz�zal�kra n�tt, �llom�nya 162,5 milli�rd forinttal emelkedett.