A rendszerváltást követően mintegy 1,5 millió ember szorult ki a munkaerőpiacról - mondta Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszabadságnak.

Vadász szerint négy célt kell egyenrangúan szem előtt tartani: a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás javítását, a bérterhek csökkentését és a fenntartható nyugdíjrendszert, amihez a minisztériumok együttműködésére lenne szükség. Magyarországon már régóta probléma, hogy túl kevés ember tart el túl sokat: 3,8 millió a regisztráltan foglalkoztatottak száma, így az ő adóforintjaikból kell 10 millió emberrel kalkulálni a költségvetésnek.

A magas bérterhek mind a munka-, mind a tudásintenzív szektorban hátrányt jelentenek, hiszen a cégeknek jobban megéri gépi, mint humán erőforrásba fektetni.

Gyakorlatorientáltabb oktatást igényel a piac

Vadász és mások is az oktatási rendszer piachoz igazítását sürgetik. A BKIK elnöke szerint kevés a rövid, gyakorlatorientált képzés a felsőoktatásban, ráadásul túl sok ilyen intézmény működik.

Fodor István, az Ericsson volt elnöke kiemelte, hogy a középszintű oktatásba vissza kéne integrálni a technikumokat, hiszen ez a jelenleginél korábbi pályaválasztást jelent szakképzéssel párosítva.

Miskolczi Norbert, a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) elnöke is a piaci kereslethez igazítani a képzést. A Népszabadságnak elmondta, hogy hiányol egy olyan rendszert, amelynek alapján 4-5 évre előre lehetne becsülni a várható munkaerőigényt. Egyes pályákon - például a tanárin - ez egyáltalán nem lehetetlen.

Nincs nagyméretű kivándorlás

Egyelőre nem igazolódtak azok a félelmek, hogy a magyarok tömegesen vándorolnának az Unió más országaiba munkahelyet keresni. A többség ugyanis csak havi szezonmunkát vállal külföldön, bár a diplomások között nem ritka az évekre külföldre költöző - mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője.

Kovács szerint a tartós külföldre vándorlás oka, hogy a többség külföldi árszínvonalon nem képes néhány havi rezsi összespórolására, ráadásul a nyelvtudás is gyakorta hiányzik - derül ki a szerdai Népszabadságból.