Brazília olajhatalommá válhat

Hatalmas olajkincset fedeztek fel Rio de Janeirotól nem messze az Atlanti-óceán alatt kétezer méterrel. A két olajmező, a Tupi és a Carioca együtt mintegy 41 ezer-millió hordónyi olajat rejt, így egyes szakemberek már az USA Közel-Kelettől való függetlenedéséről beszélnek - olvashatjuk a Népszabadság szombati számában.

A világ napi olajigáénye 87 millió hordó, ami hamarosan 100 millió hordó fölé emelkedhet, ezért különösen fontos a brazil olajmező kiaknázása, még akkor is, ha természeti adottságai miatt nehezen és magas költséggel hozható a fekete arany. A Petrobras (a brazil olajvállalat) már most kötvényeketr bocsájtott ki, hogy a feltáráshoz szükaséges tőkét előteremtse, és a műveletben olyan cégek is részt vesznek, mint a Shell, a Norsk Hydro és a Chevron, vagy kutatási területen az Exxon, a Repsol és a Devon Energy.

Brazília így 2020-ra olajexportban olyan országokat előzhet meg, mint Nigéria, Venezuela és Oroszország, de Szaúd- Arábiát is megszorongathatja a kitermelésben, pedig a közel-keleti ország nemrég jelentette be, hogy kitermelését a mostani napi 11 millióról 12,5 millió hordóra emeli - írja a Népszabadság.

Az Egyesült államokkal kapcsolatos előrejelzés szerint a brazil olajmezők feltárása az ország közel.keletről történő kivonulását jósolja, helyébe várhatóan Kína és India léphet fő importőrként. Az USA jelenleg napi 10 millió hordónyi olajat importál, ami napi szükségletének kétharmada, és enek 23 százalékát épp a Közel-Keletről teszi. Arra, hogy teljes mértékben kivonul az ottani olajpiacról kicsi esély van, hiszen ehhez jelentősen nagyobb hangsúlyt kéne kapjon a bioüzemanyag (ami a horribilis élelmiszerárak mellett nem valószínű), folytatni kéne az energiatakarékossági programot és meg kéne triplázni a kanadai olajhomokon nyugvó kitermelést.

Világpiaci viszonylatban az új olajmezők iaknázása geopolitikai átrendeződést jelenthet, azonban az olaj árának csökkenését nem remélhetjük tőle. Brazília előléphet a nagy exportőrök közé, Szaúd-Arábia válaszlépésként megkezdheti a legnagyobb olajmezőjének számító Gavartól száz kilométerre fekvő, eddig tartalékban lévő Kurais kiaknázását.

A gyorsan növekvő ázsiai országok energiaéhsége és az egyre drágább kitermelés miatt Brazília piacra lépése nem az olajpiaci kínálat bővülését, hanem tartósan magas olajpiaci árak mellett új külpolitikai elköteleződéseket hozhatja.