A BKV több mint százmilliárdos piaci értékű ingatlanvagyonából kényszerül legalább négy-öt ingatlant eladni ahhoz, hogy az állam tízmilliárd forintos segítségnyújtását kifizesse. Az [origo] információi szerint még a nyáron kalapács alá kerülhet az Orczy téri és a Könyves Kálmán körúti villamosgarázs, valamint az öt buszgarázsból a kőbányai. Ez egyben azt is jelentheti, hogy akadozhat a fővárosi trolibusz közlekedése, hiszen a járatok ebből a garázsból indulnak és érkeznek,sőt itt is szervizelik őket. A cég sorsáért aggódók szerint inkább bérbe kellene adni az egyik garázshoz tartozó vonalat egy jól prosperáló nemzetközi közlekedési társaságnak.

Április végén hagyta jóvá a főváros vezetése, hogy a BKV ingatlanjainak eladásából fizesse vissza azt a tízmilliárd forintot, amit előfinanszírozásként kapnának meg az államtól a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ez az összeg ugyanis egy rendkívüli juttatás, azaz csak rövidtávon segíti ki a céget, a pénzt vissza kell fizetni. Arról viszont még nincs döntés, hogy mikor juthat ehhez a pénzhez a közlekedési társaság.

Jelenleg a BKV jegyzett tőkéje, a cégbírósági adatok szerint 127 milliárd forint. A BKV Zrt. tulajdonában lévő ingatlanok listázása folyamatban van, így csak hetek múlva derülhet ki, hogy hány ingatlant kell a 10 milliárd forintért cserében értékesíteni. Az biztos, hogy az elmúlt hónapokban sokat emlegetett óbudai buszgarázs, valamint a zuglói villamosgarázs nem eladó - tudta meg az [origo]. Még a nyáron kalapács alá kerülhet az Orczy téri és a Könyves Kálmán körúti villamosgarázs, valamint az öt buszgarázsból a kőbányai a legesélyesebb.

A több tízmilliárd forintot érő telkek iránt nagy érdeklődésre lehet számítani - mondta az [origo]-nak Rajmund Károly ingatlanszakértő. A legtöbbet a zuglói kocsiszínért kérhetne a cég, a Bosnyák téren lévő telek ugyanis nemcsak jó fekvése miatt ér önmagában is csaknem tízmilliárd forintot, hanem a tervezett 4-es metró miatt is - véli a szakértő.

Veszélybe kerülhet a troliközlekedés

Az Orczy téri ingatlan nincs kiemelt helyen, de ugyancsak jól megközelíthető és az ott lévő, új építésű irodaházak is emelik az értékét, így ezért legalább 3-4 milliárd forintot is elkérhet egy ingatlanberuházótól a BKV - vélekedett Rajmund Károly.

A kőbányai buszgarázs telke már kevesebbet ér, hiszen nem frekventált helyen van, így a telek értékbecslése is nehezebb.Egy ipari beruházó azonban nagyobb fantáziát is láthat benne. A szakmai szervezetek szerint furcsa lenne, ha a kőbányai buszgarázs eladása mellett döntene a BKV vezetése, mert akkor megváltozhatna a fővárosi troliközlekedés. A járművek ugyanis ebből a garázsból indulnak, és oda is érkeznek, ráadásul csak itt tudják szervizelni azokat.

Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának civil tagja és egyben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy az eddig napvilágot látott, 1-2 milliárd forintos értéken dobra verhető remizárak lényegesen alacsonyabbak a piaci árnál, így félő, hogy nagyon olcsón akarja a BKV ezeket a telkeket értékesíteni. Véleménye szerint különben sem szabad csupán azért eladni ezeket a kocsiszíneket, mert egyes érdekkörök ezt akarják.

Három év múlva minden remizre szükség lesz

Az egyesület vezetője úgy véli mindezek ellenére, a jelenlegi villamoskocsik száma alapján nem gond, ha egy villamosgarázst értékesít a közlekedési társaság. Három év múlva azonban már nagy szükség lesz rájuk ismét, sőt még fejlesztésre is szükség lehet a jövőben, ha nem valósul meg a 4-es metró Bosnyák téri szakasza. Akkor ugyanis elkerülhetetlen a villamos visszaépítése a Thököly úton, ennek vonalán pedig egyedül a zuglói kocsiszín található.

A tervek szerint 2011-12-re elkészül a az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása, és a tervek szerint a következő években bővítik a jelenlegi 17-es villamost Óbudán. Ugyancsak villamosközlekedés várható addigra a Bajcsy-Zsilinszky úton, valamint a Margit híd és a Battyhány tér között. A fejlesztések miatt lényegesen több szerelvény lesz, ezért szükség lesz valamennyi kocsiszínre. Vitézy Dávid szerint nincs az eladásra szánt ingatlanokban 10 milliárd forintos tartaléka a BKV-nak, mert - a forgalmi igények alapján - minden telephelyre szüksége van.

Kalapács alá kerülhet a székház, a sikló, és a fogaskerekű is

A BKV sajtóosztályán közölték: a tervek szerint a székházból is elköltöznek, de arra még nincs pontos terv, hogy mikor és hova vándorolna a cég vezetése az Akácfa utcából. Egy biztos, az épület irodai munkára nem alkalmas és üzemeltethetetlen, ezért a jövőben ezt is eladják. A szakemberek vélekedése szerint a bécsi példa lenne a legolcsóbb, ha a saját villamosgarázsa fölé építené új irodaházát a cég.

Az ingatlanértékesítések mellett a sikló és a fogaskerekű eladása is foglalkoztatja a cég vezetését, de még nem készült el a két közlekedési eszköz pontos értékbecslése, először ugyanis a már említett remizek vannak terítéken. A cég sajtóosztályán megtuduk, hogy először hatástanulmány készül ezekről az eszközökről, addig biztos, hogy nem veszik napirendre. De inkább a bérbeadásán gondolkodnak. A siklóval sokan járnak dolgozni és jelenleg is nyereséges a jármű üzemeltetése. A fogaskerekűt pedig fejleszteni kellene, hiszen ugyancsak munkába járók használják naponta.

Eladás helyett bérbeadás

Az egyedüli megoldás az lehetne, ha bérbe adna egy adott vonalat a hozzá tartozó buszgarázzsal együtt a BKV - véli Vitézy Dávid. Jó példa erre Prága, Varsó vagy London. Varsóban  például az alvállalkozásba adott járatokat teljesen korszerűre cserélték és a garázst is felújította az új bérlő, aki egyben az üzemeltető is.

Jelenleg két nagy tőkeerős nemzetközi közlekedési társaság jöhet szóba a bérlés esetében. Az egyik a francia Veoila, a másik pedig az Arriva. Így anélkül járna jól a BKV, hogy teljesen ellehetetlenült anyagi helyzetében milliárdokat költene a meglévő járműállomány fejlesztésére. A nagy nemzetközi cégek lényegesen olcsóbban tudnak környezetbarát járműveket beszerezni közvetlenül a gyártóktól. Ugyanakkor az ingatlanok a BKV tulajdonában maradhatnának.

Alvállalkozók egyébként ma is működtetnek járatokat Budapesten, de még nem jutottak el arra a szintre, hogy egy egész BKV-buszgarázst tudjanak üzemeltetni. Vitézy szerint az idő nagyon sürget, hiszen 2012-ben várható az uniós piacnyitás, amikor bárki beszállhat a fővárosi tömegközlekedésbe, ha van hozzá elég pénze. Félő azonban, hogy a BKV hiába tenne árajánlatot, a befolyásos nagy cégek lényegesen alacsonyabb kilométerenkénti üzemeltetési díjat tudnának megajánlani, így annak veszélye is felvetődhet, hogy végérvényesen kiszorulna a piacról.