Választás előtt a nyugdíjpénztári tagok

A következő 12 éven belül több százezer nyugdíjpénztári tag válik jogosulttá arra, hogy felvegye vagy járadékra váltsa megtakarításait. Sőt, a szabályok várható változása után megszűnik az összegyűjtött pénz egy összegben történő felvételének lehetősége, és mindenkinek magánjáradékot kell vásárolni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint egy éven belül 679 magánnyugdíj-pénztári tag és 37 280 önkéntes nyugdíjpénztári tag válik nyugdíjjogosulttá, így dönteni kell, milyen formában veszi fel megtakarításait. A következő 12 évben, 2020-ig pedig 202 806 magánnyugdíj-pénztári tag és 421 152 önkéntes nyugdíjpénztári tag kerül döntési helyzetbe.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ezért tájékoztató akciót indított az az érintettek tájékozottságának növelése érdekében. A pénztártagok ugyanis jelenleg az összegyűjtött pénz egy összegben történő felvétele és 10 biztosítótársaság, egyesület összesen 7-féle járadékkonstrukciója között választhatnak. Az eddigi tapasztaltok szerint a pénztártagok közül nagyon kevesen választották a járadékfizetést.

A szabályok várható módosulása alapján 2013-tól a nyugdíjpénztári megtakarításokból kötelező lesz életjáradéki szolgáltatást vásárolni, az addig terjedő időszakban pedig csak egyösszegű kifizetés lenne teljesíthető. Az új szabályok bevezetéséig azonban fennmarad a két módszer közötti választás lehetősége.

Az egyösszegű kifizetés megszűnése és a kötelező járadékvásárlás kedvezőbb azoknak, akiknek az átlagosnál hosszabb a várható élettartamuk, és kedvezőtlen azoknak, akik várhatóan rövidebb ideig élnek, vagy maguk jobban tudnák befektetni összegyűjtött pénzüket. A tervezett változtatás már a harmadik olyan módosítás, ami alapján jelentősen átértékelődhet valakinek az a döntése, amikor járulékának kisebbik részét az állami, vagy a magán nyugdíjpénztári rendszerbe irányította.

További lényeges változás, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben idén januárban lehetővé tették, jövő januártól pedig kötelezővé válik, hogy a pénztárak többféle értékpapír-portfóliót kínáljanak ügyfeleiknek. Így a pénzüket hosszabb ideig gyűjtögetők magasabb kockázatú befektetéseket is választhatnak a magasabb hozam érdekében.

A pénzügyi felügyelet adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 10 éves várakozási időt letöltött tagok 2005-2006-ban mintegy 59,9 milliárd forint megtakarítást - 12,3 milliárd forint tőkét és 47,6 milliárd forint hozamot - igényeltek vissza pénztáruktól. Emellett tavaly 22,8 ezer tag számára 7,85 milliárd forint hozamot és 50,6 ezer tag számára 22,3 milliárd forint hozamot fizetek ki az önkéntes nyugdíjpénztárak.

Az adatokból kitűnik, hogy a pénztártagok inkább az adómentesen kivehető hozamokat igénylik vissza, és a tőkéhez kevesen nyúlnak hozzá. A felvétek összege nem éri el az összes nyugdíj-megtakarítás 0,5 százalékát. Az egy főre eső felvét viszont megközelíti a 132 ezer forintot, ami az átlagos 522 ezer forintnyi önkéntes nyugdíjpénztári számlaegyenleghez képest jelentős összeg.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok mellett a belépést követő 10 év elteltével 3 évente adómentesen vehető fel a tőkén elért hozam és és a 10 éves várakozási időt követő 2 évtől adómentesen vehető fel a tőke 10 százaléka, az azt követő években ez az arány 10-10 százalékkal nő.