Rengeteg még a tennivalónk ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások valamivel több mint 3,6 százalékos jelenlegi részarányát sikerüljön 2020-ra az uniós direktíváknak megfelelő 20 százalékra növelni - írja a Napi Gazdaság.

A zöld mérlegkör eddigi három hónapos működésének tapasztalatai alapján látható, hogy egyre inkább kezdenek hozzászokni az erőművek a menetrendadáshoz és -tartáshoz, ám ezt még korántsem sikerül annyira betartani, mint például Ausztriában - mondta Vinkovits András, a rendszerirányító Mavir vezérigazgatója. A menetrendnek a rendszerirányítás tervezhetősége miatt van jelentősége, amennyiben az adott erőmű 30 százaléknál nagyobb mértékben eltér az előre leadott termelési értéktől, kilowattóránként 5 forint büntetést kell fizetnie.

Némileg zavart okoz, hogy az úgynevezett zöld mérlegkörbe nemcsak a megújuló energiaforrások - szél, nap, víz, biomassza, biogáz stb. - tartoznak bele, hanem ide került a törvényi szabályozással - amely minden 50 megawatt alatti kapacitást ide sorolt - a kapcsolt energiatermelés is (gázmotorok, gázturbinák, gőzturbinák), ami így a megújulókhoz hasonlóan jelentős támogatásban részesül.

A zöld mérlegkörbe tartozó erőművek átlagos átvételi ára 24-25 forint/kilowattóra, ez a kötelező átvételi ár miatt nagyjából 10 forinttal kerül többe a fogyasztóknak, mint a hagyományos erőművekben megtermelt villamos energia. Bertalan Zsolt, a Mavir vezérigazgató-helyettese szerint a tényleges megújulóenergia-termelésben leginkább a biomassza dominál, ez a teljes megújulók mintegy 80 százaléka, míg például a szélerőművi kapacitás alig 82 megawatt, pedig a Magyar Energia Hivatal a rendszerirányítási korlátok miatt korábban 330 megawattban szabta meg a kvótát - olvasható a Napi Gazdaságban.