Több ponton ellentétes a magyar érdekekkel az a reformjavaslat, amelyet az Európai Bizottság kedden ismertetett az európai uniós mezőgazdaság további modernizálására - értékelték magyar képviselők, Tabajdi Csaba (MSZP) és Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) az EP strasbourgi plenáris ülésének margóján bemutatott brüsszeli dokumentumot.

Tabajdi közleményében úgy fogalmazott, hogy a közös uniós agrárpolitika (KAP) fenntartása kiemelt magyar érdek, annak lebontása, a renacionalizálás nem megoldás. A jelenlegi politikában szerinte olyan mély átláthatatlanságok, torzulások, aránytalanságok vannak, hogy 2014-től egy gyökeresen új közösségi agrárpolitikára van szükség.

Magyarország és több más tagállam, így Franciaország és Spanyolország számára is problémákat vet fel a támogatások termeléstől való teljes elválasztása: ez sok régióban - elsősorban a munkaigényes ágazatokban - a termelés teljes megszűnéséhez és súlyos szociális feszültségekhez vezethet. Rendkívül veszélyes az a szándék, hogy a támogatások alsó határát 1 hektárban húzzák meg: ez súlyos gondokat okozna a zöldség-gyümölcs és a szőlészeti ágazatban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatásától - vélte Tabajdi.

"Mindent meg kell tennünk, hogy a várhatóan a francia elnökség alatt elfogadandó csomag jobban tükrözze a magyar mezőgazdaság szükségleteit, a magyar gazdák szempontjait" - emelte ki Tabajdi a közlemény szerint.

Glattfelder Béla szerint a tervezett reform valójában az agrártámogatások csökkenését jelenti, így a magyar és az európai mezőgazdaság érdekeivel ellentétes. Emlékeztetett arra, hogy a magyar néppárti delegáció az Európai Parlamentben, idén márciusban már az eredeti elképzeléseket összegző bizottsági felvetéseket is elutasította.

A képviselő szerint "csatlakozásunk óta a KAP eddigi reformjaival mindig rosszul jártunk. Még abban az esetben is, amikor a magyar kormány kijelentette, hogy magyar szempontból kedvező kompromisszumot kötött az agrárminiszterek tanácsában. Bebizonyosodott, hogy a Közös Agrárpolitikát nem lehet kompromisszumokkal megvédeni. A reformokat, így az állapotfelmérést is, el kell utasítani" - húzta alá Glattfelder Béla. Hozzátette: a dokumentum nem veszi figyelembe az utóbbi időszakban kialakult élelmiszerhiányt és az élelmiszerárak növekedését sem. Az árak azonban nemcsak magasabbak, hanem jóval kiszámíthatatlanabbak is lettek. Nem ért egyet a képviselő a megmaradt intervenciós intézkedések többségének eltörlésével sem.